MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. augusztus. 19.

191. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VIII. 19. - Napirend: - 1. Az AKÖV pártbizottságának jelentése az alapszervezet munkájáról, életéről. - 2. Jelentés a periférikus területek kulturális életének helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elutasítása.

Jelenhez vek más problémák is a pár „szervezeteknél. Komoly feladatot jelentett a párttagok progressziv tagbélyeg fizetésének rendezése, illetve megértetése. A gyöngyösi alapszervezet részéről a kérdés tisztázáséra a párttitkár elvtárs még a Kozponoi bizottsághoz is fordult. De előforduló az egri alapszervezetek pérttagjai részéről is, hogy nem fogadták el a progressziv pár tbélyeg fizetését és a Városi, valamint a Megyei Pártbizootsághoz fordultak panasszal. Ez a probléma az uoóbbi időben párttagjaink részéről már megszűnt. Forlbéméink vannak jelenleg is a oagdijfize-cési készségnél egyes elvtársak részéről /kaoonai bevonulás, betegség, szabadság, vidéki lakhely/ . Ezzel-a problémával állandóan küzdünk, de végérvényesen még-nem sikerült felszámolni. A pártmunka További javitása a jövőben a Pártbizottságtól még szervezettebb, átgondoltabb irányítást követel meg ugy a szakmai, mint a politikai munka terén. Ismerve munkánk hiányosságaid, tudva rejtett tartalékainkat, a jövőben még inkább emelni kivanjuk a Pártbizottság eszmei és politikai munkájának szinvonalat. Á Vállalat Pártbizottságának intézkedési uerve a Központi Bizottság 1964, december 8-10-i határozatainak megfelelően szabta meg a gazdasági feladatokat. A kitűzött célkitűzéseket az első félév folyamén nem sikerűit teljes egészében ciegval ősi tani. A Vállalat elsősorban nem rendelkezett a tervezett gépkocsiállománnyal, a 942 tervezett gépkocsi helyett a fuvarfeladatokat 924 tényleges gépkocsiállománynyal bonyoliuo«ta le. Eendkivül nagy méreteket öltött az anyaghiány és ebből adódóan a javitó százalék nagy volt, amely befolyásolta az üzemképes gépkocsi állomány alakulását is. -A tervezett 823 db gépkocsival szemben mindössze 799 db állt rendelkezésre. A hiányzó üzemképes gépkocsiállomány tehát 24 db gépkocsi. Korántsem mondható az, hogy kizárólag a hiányzó gépkocsiállomány ás a javioó százalék nagysága idéz te elő az eredményromlást teljes egészében. Inkább az a körülmény, hogy az előző évekhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent a xefu gépkocsiállomány igénybevétele, ami. a közhasználatú gépjármüközlekedés tervlemaradását eredményezte. A takarékosság célkitűzései bizonyos fokig a Közlekedési "Vállalaookra ütöttek vissza, hiszen a fuvaroztatok az önköltségcsökkentésnél az önköltségük legnagyobb hányadát kitevő szállítási önköltség csökkentését irányozták elő. Csökkenőé tték szállitási költségüket és ez a közhasználatú gépjármüközlekedésben 1965. évben a fuvarfeladatok kiesését eredményezőé. A legnagyobb fuvaroztatók esetében az év elején bejelen oeut szállított sulymennyiség igénye alig $0 %-át teszi ki a fényiegesen elszálliuOvu sulymennyiség. A fuvaroztatók takarékossági elv maradéktalan tel j esitése érdekében kevesebb gépkocsi* vettek igénybe szállitásra. Azoknál a fuvaroztatoknál, ahol a szálliwás^kiküszöbölni nem tudták, igyekezoek olcsó eszközhöz folyamodni. KSÍJKJ^T!?. "jruénjek olyan megoldások, mint pl. a *elnémeti ásványbánya Vall alapél, hogy az eddig közu.i szállítással történt ^oszallitaso dro-kooélpélya igénybevételével bonyolitják le.