MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. július. 22.
189. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 22. - Napirend: - 1. Szóbeli tájékoztató a hittan-beiratkozásokról. - 2. Tájékoztató a propagandaanyag terjesztésről. - 3. A pártoktatás propagandistáinak elfogadása. - 4. Különfélék: az ideológiai munka helyzete; dr. Lendvai Vilmos megválasztása az Eger Városi Tanács elnökének; párttagfelvételi kérelmek; javaslat 5 hónapos pártiskolára.
a 9 _ ' • ».. \ Nem értik eléggé, hogy ezek a szövetségi politikából folynak ugyan, de ez nem maga a szövetsági politika. Ennek következménye, hogy egyesek nem értik, hogy a párt nem elvtelen szövetséget akar. A szövetségi politika a szocialismus teljes felépitését célozza, mindenkivel együtt kell működni, aki ebben a munkában becsületesen részt kivan venni, de senkinek sem szabad megengedni, hogy gátolja a szocializmus épitését, vagy, hpgy egyéni önző érdekeit érvényesitse a szövetségi politikára való hivatkozással* Szektás, dogmatikus néz.t rombolja a párt politikáját, lázitja a munkásosztály szövets'gét. A kórházi pártszervezet taggyűlésén történt, amelyre pártonkívüli szakmai vezetőket is meghívott a pártszervezet, hogy Ipncs József párttag felszólalásában ugy nyilatkozott: " ezen a taggyűlésen vannak urak és elvtársak is." Urak értelmezésén az orvosokat értette, akik szerinte politikailag megbízhatatlanok, mert ők csak a múltból ittmaradt rosszak. Közelebbről megnézve nézeteit kiderült, hogy akikre ő személy szerint gondolt múltból ittmaradottakra, azok még a felszabadulás előtt gyermekek voltak. Sulyosbbitja helyzetét az is, hogy a párt vezetőság által tartott fegyelmijén ugy nyilatkozott, hogy a kapott fegyelmit irják a kartonjára, mert az idő úgyis őt fogja igazolni. Miután ezt nem értik eléggé, hogy ennek a szövetségnek elvszerünek kell lennie, ezért a gyakorlatban sokszor találkozunk olyan jelenséggel, amikor a gazdasági ás pártvezetők nem merik felelősségre vonni a f'-gyelmezetlenkedőt, amikor nem a munka alapján értékelnek és jutalmaznak embereket* T n hát egyesek a szövetségi politikát ugy értelmezik, hogy az mentes az osztályharctól. A másik probléma a szövetségi politikával kapcsolatban, hogy nem értik, hogy a szövetségi politikában nem emberek ellen kell hogy folyjék..a harc, kenem az .enbarek góridokodágáb'ah>meglévő hely telén nézetek ellen. A .- zdasági életben meglévő hibák, problémák ellen, az emberek megnyeréséért. Az állam és egyház viszonyéból adódóan vanna, akik ugy értelmezik hogy ez a vallással való kibékülést jelenti, s ezért ha hittanra nem is Íratják be gyermekeiket, de azt természetesnek tartják, hogy első áldozók legyenek, hogy bérmálkozzanak, valamint egyházi szertartásokon réazt vegyenek. Néhány adatot ezzel kapcsolatosan megemlítenénk: 1964-ben a születések száma löoo volt, ebből 36-nak volt névadója, a többit megkeresztelték. 352 házas ágkötésből 6-nak volt társadalmi ünnep rendezve és 614 elhalálozásból 15-nek volt társadalmi jellegű temetés rendezve. ,^965« első félévében sem jobbak az arányok, a 941 született gyermekből 13-nak volt névadó rendezve, ez 1,4 %• Ezek a tények is mutatják, hogy ezen a téren még nem sokat jutottunk előre, nem tartják be azt a követelményt, amelyre a párttagság, a marxista-leninista világnézet kötelezi őket. Az elsőáldozásokon sok első osztályos gyermek részt vett, és ezek között nem egy párttagnak a gyermeke is volt. w em értik eléggé
