MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. július. 9.
188. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 9. - Napirend: - 1. Az elektromechanikai vállalat pártszervezetének jelentése a végrehajtó bizottság 1964. június 24-ei határozatának végrehajtásáról. - 2. Az ideológiai munka helyzete. - 3. Különfélék: párttag- és munkásőr-felvételi kérelmek; Sós Gyuláné pártból való törlése; Gerencsér Erzsébet pártból való kilépése, Pálinkás Győző fegyelmi ügye; az Egri Szolgáltató Ktsz, a Vas és Fém Ktsz, valamint a Fodrász és Fényképész Ktsz alapszervezetének engedélyezése.
Kovács Gáborné Azt szeretném felvetni, arairól itt a 6. oldalon beszélünk, melyek azok a kérdések, amelyeket nem tudunk megértetni a pártoktatásban. Pl. a VTII. Kongresszus anyagából, hogy mit is jelent az, hogy a szocializmus alapjait leraktuk. Ezt sem értik eléggé még a párttagok sem. Ezzel viszont sok minden összefügg; osztály viszonyok, elosztási viszonyok stb. Másik dolog; fogalmazásbeli probléma a 4. oldalon 2.bek. ez fordítva igaz, nem az életszínvonal függvénye. C q ak a párton belüli kétfrontos harcról van szó; - nem az egész élet területén. Ez igy nem elég pontosan van fogalmazva. A békés egymásmellett élést is világosabban kellene megfogalmazni. Kozák József A szövetségi politikát nagyon kell vizsgálni, mert sok baj van vele. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Azt javaslom, hogy egészében fogadjuk el ezt a vázlatot, amit majd ki kell még egésziteni. Amit én mondani akarok; az egyrészt a szerkezeti változtatás és a problémakörök szűkítésed 5*- i , f ártoktatés, pártcsoportok munkája, KISZ munka órtékeléséx Ami robléma van ezen belül kerüljön felvetésre. Csszefogottan, minden területre érvényes elméleti kérdéseket tárgyaljunk, amit mindenhol tudnak használni. A másik kérdés; egyszer beszélünk a "rétegekről, osztályokról,hogy azoknál milyen konkrét helyzet van. Egy helyre kellene rakni az összes eaamei problémákat. Ugyan ez a helyzet a hittan beiratások és a vallás kérdésével kapcsolatban is. Ha egy helyen van akkor tudunk koncentrálni és következtetéseket levonni. Es nem ugy külön, hogy a pártoktatás problémái, hanem egész ideológiai életünk problémái. Erről együtt kellene beszélni. A másik dolog; egy kicsit el kellene választani a jóindulatú, de helytelen nézeteket, az ellenséges nézetektől. Szabadeurópa táplál ja-tí és bizonyos rétegek tartják-é ébren azokat. Még egy dolog; az elméleti problémák között részletesebben kell tárgyalni az anyagi ösztönzés hatásait, és nem csak ugy felvetni, hogy bizonyos rétegeknél egoizmus tapasztalható. Megmutatni, hogy egyszer hathat ugy, hogy szocialistává válik az egyén, de eredményezhetnek egoista törekvéseket is, - és van is ilyenJ Szinte ki megy a köztudatból az, hogy a társadalom érdekében is kell dolgozni. Az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása még nagyon kezdeti állapotban van. Fel kellene vetni a jogok és kötelességek prolémáját. Azt már megértettük, hogy aki itt dolgozik, annak jogai vannak. De kötelességei is vannak a társadalommal szembe, ezt még nem értettük meg ilyen jól ! Amikor készült a vázlat akkor is mondtam és most is mondanám,hogy én egy kicsit jobban kiemelném az erkölcsi jellegű problémákat.
