MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. július. 9.

188. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 9. - Napirend: - 1. Az elektromechanikai vállalat pártszervezetének jelentése a végrehajtó bizottság 1964. június 24-ei határozatának végrehajtásáról. - 2. Az ideológiai munka helyzete. - 3. Különfélék: párttag- és munkásőr-felvételi kérelmek; Sós Gyuláné pártból való törlése; Gerencsér Erzsébet pártból való kilépése, Pálinkás Győző fegyelmi ügye; az Egri Szolgáltató Ktsz, a Vas és Fém Ktsz, valamint a Fodrász és Fényképész Ktsz alapszervezetének engedélyezése.

"A munkásosztály vzctő szerepének értelmezés körül vannak helytelen nézetek." M$ is találkozunk a munkásosztály vezető szerepét tagadó felfogással. Mcgnyilvénul abban, hogy egyrészt a munkás osztály vezető szer-epét a vezető posztokat betöltő munkáskáderek számarány'vei mérik, vagyis egyesek azt állítják, hogy ahol pl. értelmiségi a vezető, ott a munkás osztály vezető szerepe nem érvényesülhet. Voltak, akik kétségbe vonták pl. a tsz mozgalmat illetően a munkás osztály vezető szerepét, mivvl a tsz-ekben nem munkásokból tevődik ki a vezetőség. Tehát leszűkítették ezt a problémát. A másik ilyen jelnség a munkás osztály vezető szerepénél hogy mivel a műszakiak száma növekszik, a feladatok bonyolultságára hivatkozva azt állítják, hogy a munkás osztály már nem lehet a vezető. Ezek azért hibás nézetek - állapítja meg az irányelv mert a szocializmus teljes felépítését megoldani, csakis a munkás osztály vezetésével' lehet. A fő feltétel a munkás osztály vezetés, c párt helyes politikája. Nem eléggé értik az összefüggést a szövetségi politika és az osztályharc között. Vannak, akik a szövetségi politikát ugy értelmezik, hogy az mentes az osztályharctél, mások pedig az osztályharcot csak az ellenség elleni harcra vonatkoztatják. Nem értik a végbement társadalmi változások lényegét. Az állam és egyház viszonyából adódóan vannak akik ugy értelmezik, hogy oz a vallással való kibékülést jelenti, s ezért ha hittanra nem is íratják be gyermekeiket, de azt természet snek tartják, hogy első áldozók legyen, hogy bérmálkozzonak, valamint egyházi szertartásokon vegyenek részt. / Jelentős számban érintik a párttagjainkat./ Nacionalista megnyilvánul, különösen értelmiségi körökben, illetve kispolgári rétegeknél tapasztalható, mely megnyilvánul abban, hogy - romániában élő magyar kisebbséggel szembeni problémák,.t a kint jártak eltúlozzák, s ugy nyilatkoznak, hogy miért csak mi vagyunk mindig a jók? Még itt-ott található olyan megnjilváíiulás is, hogy miért van szükségünk nelúnk a Szovjetunióval való jó baráti viszonyra ? Vonnak aztán akik ugy fogalmaznak, hogy Szovjet politikát követjük. 1 munkások körében is tapasztalható nacionalista megnyilvánulás. / Példákat felhozni./ Erkölcsi természetű, kérdések körül is vonnak problémák. Ezek: o társadalmi ^tulajdon, munkafegyelem, közösségi szellem, anyagiasság - egoizmus - családról való gondoskodás. Egyéni és társadalmi érdek. Ennek okai abban keresendők, hogy a régi erkölcs már elnulób3n van, de az uj még nem eléggé veit az embjerek gondolkodási módjává. Ez a probléma az ideológiai nevelő munkánk 2gyík leggyengébb területe. Pártszervezeteinknek éppen ezért következetesebb harcot kell folytatnia a kommunista erkölcs kialakítása érdekében.