MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. május. 28.
185. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. V. 28. - Napirend: - 1. Jelentés az 1964-65. évi pártoktatás tapasztalatairól. - 2. A kulturális bizottság jelentése a periférikus területek kulturális életéről és a további feladatokról. - 3. Javaslat a pártvezetőségek politikai, szakmai továbbképzésére. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.
1 éves pártiskolát 2 fő 5 hónapos pártiskolát 11 fő 3 hónapos pórtiskolát 5 fő Középiskolai érretts.rendelkezik 45 fő Főiskola és egyetemi végzettségei 48 fő A propagandisták ekőkészitése az év során a megyei előkészitőkön történik. Bzek az előkészítők azonban időben későntö±éntek, amikor már a téma feldolgozása közben voltok a propagandisták. Ez hozzájárult ahhoz, hogy egyrészük az előkészítőkre nem járt ; el* I A városi Pártvégrehajtó Bizottság határozata alapján a propagandisták továbbképzése céljából elméleti konferenciákat tartottunk, ahol néhány elméleti kérdést vitattunk meg a propagandistákkal. Ezok között szerepelt a párt szövetségi politikája; pártvezető szerepének kérdései; osztályok; osztályharc a szocialiszmus építésében stb. II. A pártoktatás tartalmáról PÁrtoktatás tartalmi színvonalának emelését értően feltétlenül van javulás az előző évekhez viszonyítva. Ez megmutatkozik a foglalkozások vitáiban, a hallgatók készülésében, valamint a propagandisták felkészülésében. A Végrehajtó 3izottsóg határozata alapján előirt elméleti kérdéseket valamennyi oktatási formákon megtárgyaltuk. A legvitatottabb kérdések, a gazdasági életünkkel kapcsolatos témák voltak* valamint a nemzetközi kérdések. A gazdasági életünkkel kapcsolatos kérdésekéi a Központi Bizottság 1964. dec.8. határozatából adódó feladatokról voltak színvonalas viták, különösen az üzemvetés, a munkafegyelem megszilárdítása, valamint a termelékenység növelésével kapcsolatos problémák. A nemzetközi kérdéseknél a Nemzetközi Munkásmozgal mon belüli problémák különösen Kina és Szovjetunió viszonya, valamint Romániával kapcsolatos kérdisekről volt vita» A KGST-vel kapcsolatban pedig főleg olyan kérdések foglalkoztatták a bllgatókat, hogy származik-e hátrányunk népgazdasági szinten ebből, miért előnyös részünkre ez, stb. Tapasztalatok azt mutatták, hogy a legfontosabb elméleti kérdéseket propagandistáink hrlyesen válaszolták meg a hallgatóknak. De ezekkel a kérdésekkel nemcsak a szervezett pártoktatás keretén belül, hanem az előadásos propagandák során is foglalk óztunk, szabad pártnapok, taggyűlések keretében is. Mégis még mindig felmerülnek helytelen nézetek, ugy a szövetségi politika, mint a KGST, osztályharc, nemzeti kérdésekkel kapcsolatban.
