MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. február. 5.

178. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. II. 5. - Napirend: - 1. Az ipari tanuló intézet jelentése az ipari tanulók szakmai, politikai, kulturális neveléséről. - 2. Az ipari bizottság tájékoztatója az újítási mozgalom helyzetéről. - 3. Tájékoztató jelentés azokban az üzemekben, hivatalokban végzett politikai munkáról, ahol nincs önálló pártszervezet. - 4. Tavaszi ünnepségek terve. - 5. Különfélék: észrevételezik, hogy Eger városnak nincs művelődési háza.

Négy ujitást eszmei alapon biráltak cl, s ezekért 2 600,- Ft ujitási dijat fizettek ki. Szép erednényéket árt elvaz ujitási moz_alom terén még a Heves megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat, ahol közel 16© ezer Ft népgazdasági eredmény mutatkozik. A Heves negyi Vizmü VáLlalat, Heves megyei Épület és Villanszerelő Vállalat, E-r-r és Vidéke Cipész Ktsz, Heves megyei Sütőipari Vállalat, Hajtóműgyár Eger. Én. Fűrészek II sz. telepe, Budapesti Bútoripari Vállalat VII.sz. gyáregysége, Egri Női és Férfi Szabó KTSZ, Egri Háziipari Szövetkezet. Nem foglalkoznak jelentőségének megfelelően az ujitási mozgalommal az Épitőipari KTSZ-ek. FI. 1964. évben az Építő KTSZ-nél egyáltalán nem volt benyújtott ujitás. Ugyancsak nem foglalkoznak megfelelően a mozgalommal a Heves megyei Javitó Szolgáltató Vállalatnál. Az Egri Ingatlankezelő és Városgondozási Vállalatnál, valamint az Útkarbantartó részlegnél az elmúlt időkben sem a gazdasági vezetők, sem a szkszervezeti aktivisták az ujitási mozgalom témájával nem foglalkoztak. Ezen vállalatoknál az ujitási mozgalom ismeretlen fogalom. Pedig különösen az Egri Ingatlankezelő Vállalatnál és a Városi Tanács Útkarbantartó részlegénél tág tere áll rendelkezésre az ujitási mozgalom kiszélesitésére« Van olyan üzem is, mint az Ásványbánya Felnémeti orlőüzen, ahol maga az üzemvez/tő sem ismeri a központi ujtiás felelőst, s igy magával az ujitási mozgalommal üzemen belül egyáltalán nem foglalkoztak. Az Egri V 8 és Fém Ktsz sem foglalkozik megfelelő módon az ujitassál. Azzai érvelnek, hogy miután a szövetkezetnek ujitási előadói státusa nincs, igy az ujitással senki nem foglalkozik. Fedig ennél a szövetkezetnél tör.cg jellegig gyártások vannak, mint pl. a gyermekekocsi és sodronyfonás. -. gyrrmekkocsi gyártásnál pl szalagszerü a termelés. Általában az állapitható meg, hogy azon üzemeknél, ahol a műszaki szinvonal alacsony, sokszor korszerűtlen technológiával dolgoznak, igen sok a nehéz fizikai munka, munkavégzés közben a dolgozók egészségre ártalmas körülményeknek vannak kitéve - egyáltalán nem, vagy csak kis mértekben foglalkoznak az ujitási mozgalommá. Ez a nemtörődömség elsősorban a gazdaságvezetők nem megfelelő hozzáállásából sok esetben a feladatok nem ismeréséből adódik. Ezen üzemekben maguk a szakszervezet aktivistái sem ismerik az ujitási mozgalom jelentőségét és következetesen a mozgalom kiszélesítésére a dolgozókat nem is mozgósitják. Az Ipari Bizottság javasolja a Végrehajtó Bizottságnak, hogy hivja fel a vállalatok pártszervezetének és gazdasági vezetők figyelmét az ujitási feladatok t erén m.egoldüandó problémákra. A párt szervezetekvezetői, a szakszervezeti vezetőkkel együttműködve tartsanak az ujitással kapcsoltában ankétet, bemutatókat, kiállításokat és tapasztalatcseréket. A pártszervezetek hassanak oda, hogy az üzenek gazdasági vezetői az ujitási moz alommal annak jelentőságének megfelelően foglalkozzanak.