MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. december. 11.

175. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. XII. 11. - Napirend: - 1. A tsz-ek 1965-1970-ig(sic!) szóló 5 éves fejlesztési terve. - 2. Összesítő jelentés a pártvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatairól. A pártvezetőségek megerősítése. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Rácz Ferenc és Erdélyi Pál pártból való törlése.

Sipos István Csak röviden a Mmkus elvtárs megjegyzésével kapcsolatban szeretnék egy-két dolgot mondani. Azzal egyetértek, hogy a pártiskolai végzettségen javitsunk, ezt a jobb pártmunka fokozottabban igényli. Vitatkozni szeretnék az esti egyetemmel kapcsolatban tett megjegyzésén. Véleményem szerint az nem baj, ha a pártonkivüliek mennek az esti egyetemre. "Milyen jé dolog az, hogy a pedagógusok nagyszámmal tanulnak az esti egyetemen ez a gyakorlatban is megmutatja a hasznát. Vagy az orvosok politikai képzése is nagyon jó dolog. Anyagi előnyökkel nem jár, mert ha valaki elvégzi az esti egyetemet, az nem jelent főiskolai végzettséget. A szakositó ad főiskolai végzettséget, ha még 2 államvizsgát le tesz. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Javaslom, hogy a VB fogadja el a jelentést. Egy dolog, amit mondatni szeretnék; a statisztikából az látszik, hogy a szakmai hozzáértés növekedett, de a politikai hozzáértés nem növekedett. Azt javaslom, hogy ezeket az adatokat összehansolitva az 1962-es év statisztikájával hozzuk ide a következő VB-re. A másik probléma; azért azt is látnunk kell egyrészt, hogy van egy jónéhány vezetőségi tagunk, ezt különben a statisztika is mutatja - akik 4o-5o éven felül vannak. Ezeket már nem tudjuk beiskolázni, azért nekünk a M.L. Közáiskolát ugy kell alakitani, hogy ezek itt kapjanak tájékoztatást. Az esti egyetem színvonala magas, ha végig csinálja, vigig szenvedi is az esti egyetemet, de nem biztos, hogy belőle annyit profitál, -mint amennyi munkát belefektetett* Ez sokszor kisebbségi érzést,is eredményez, mert ott tőle képzettebb emberek vannak. A másik probléma; itt is, pártbizottsági ülésen is, meg másutt-is nagyon sokat beszéltünk róla - a párttagság passzivitásának problémája. Ezek a vezetőségválasztó taggyűlések, most megmutatták, azt, hogy ezt a pártvezetcségek munkájának tartalmatlansága eredményezte. Most tartalmasak voltak a beszámolók, a párttagok is hozzászóltak és biráltak. Ezt el is mondták a taggyűléseken, hogy azért nem szóltak hozzá, mert kicsit távol voltak tőlük azok a problémák amelyekkel a beszámoló általában foglalkozott. Ezt azért akartam felvetni, mert a következő időben fontos tanulságként kell kezelni és ugy

7 kell segiteni az alspzervezetek munkáját, hogy annak színvonala ne csökkenjen. Ez egy nagyon komoly tanulság ! A színvonalas beszámolók után színvonalas vita alakult ki. Ha összehasonlítást teszünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a párttagság eszmeileg, polititehilag nagyott nőtt. Sokkal hozzáértőbben beszélnek termelési kérdésekről is. Nem szabad engedni, hogy erről a színvonalról lejebb menjünk. * . A VB-nek j 'vá kell hagynia a most megválasztott uj vezetőségeket. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy most is van egynéhány olyan párttitkárunk, aki azért lett párttitkár, mert más lehetőségünk nem volt, de látnunk kell, hogy ezekkel az elvtársakkal a színvonal nem növekedett. Pl. a Karkusz elvtárs á Bútorgyárnál, a Tóth Béla elvtárs a Közúti zemi Vállalatnál, a HÜttér Lajosné a Színháznál, a Solymosi elvtárs a Szolgáltató KTSZ-nél, a Szalainé az Éelelmiszer Kiskernél, Paulovicsné a Dobó Tsz-nél, Abóczki János a Petőfi Tsz-nél. Itt azt is kell látni, hogy a velük kapcsolatos probléma nem azonos.