MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. szeptember. 18.
169. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IX. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a párttagság összetételének alakulásáról, a vb, a pb, a pártalapszervezetek munkastílusáról. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1964. május 13-ai határozatából adódó feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Balázs Albert, Molnár János és Tóth Józsefné pártból való kizárása.
\ A felsőbb szervók határozatait taggyűléseken megvitatják. Sok pártszervezetünk intézkedési tervet készit a határozatokból adódó feladatok megoldására* Az azonban már nem nagyon ritka eset, hogy a felsőbb szervek, vagy saját határozataiknak végrehajtása közben szerzett'tapasztalatokat értékelnék, újra napirendre tűznék. Ezért ujabb és ujabb instrukciókat kérnek, nem találnak feladatot, Pedig a mostani időszakban a pártmunka minden területére megfelelő párthatározatok vannak, amelyeknek az adott területen való végrehajtása hoszabb időt vese igénybe. Szükség van arra, hogy minden pártszervezet megértse a határozatok jelentőségét a pártmunkában, és az azokból adódó feladatokat renszeresen értékelje, napirenden tartsa* Néhány pártszervezetünknél a taggyűlések előkészítésének hiányossága miatt és amiatt, ho^y nem minden esetben a legfontosabb, a tagságot leginkább foglalkoztató kérdések szerepelnek napirenden r a taggyűlések egyrésze nem elég aktiv. Ebből levonják azt a következtetést, hogy a párttagság közönbös a felmerült problémák iránt* Egynéhány pártszervezetünknél /Pl. Finommechanikai V./ a taggyűléseken rendszeresen felvetnek problémákat, azonban azok megoldásóra nem történik intézkedés és ez végülis a passzivitást, a közönbös— séget eredményezi a párttagság egy részénél. Hasonló okok eredményezik az olyan, egyébként nagylétszámú pártszervezeteknél a taggyűlések passzivitását, a megjelenési arány romlását, mint a Ali. Pincegazdaság, Erdőgazdaság, Hajtőmügyár pártszerve zetei. Van olyan tapasztolat is, ho/.y a taggyűlés csak akkor aktiv, ha egyéni ügyeket tárgyalnak./Tagfelvé tel, munkásőr felvétel, káderügyek./ A taggyűléseken ezekben a kérdésekben is a legtöbbször csak dicsérnek, - kevesebbet birálnak - még akkor is ha a taggyűlésen kivül más a párttagság véleménye az illető elvtársról. Van olyan tapasztalat is, hogy a -taggyűlés nem lép fel a jogtalan követelések ellen. Pl. a Für,'szüzemnél, a Faipari Vállalatnál,ahol az átlagteljesítmény százalék jóval a 12o felett van, eltűrik a taggyűlésen és a párttagság afc üzemben, hogy a bérkövetelésekkel álljanak elő, sőt előfordul, hogy a párttag, aki a bérkövetelés élére áll. A pártdemokrácia érvényesüléseriek tehát jelenleg még nagyon sok*»féle. akadálya van, 8 amely ellen küzdenünk kell. Ma mar nyíltan nem merik a bírálókat hátrányos helyzetbe hozni, azonban a munka tartalma, a módszerek hiányosságai, az intézkedések késedelmes volta, mégis a pártdemokrácia megsértéséhez, a párttagság passzivitásához vezet. Találkozunk ezzel kapcsolatban olyan elméleti magyarázkodással, hogy a passzivitás oka cz, he y csökken a kommunisták forradalmisága, vagy hogy ma már nem keál az osztályharc, nincs miért 'verekedni a kommunistáknak. Pedig a termelés, az oktatás és az élet szinte minden területén ezer?éie tennivalója van a pártszervezeteknek. A feladatok megoldásához nem is elég a párttagság aktivitása, szükség van a pártenkivüliek oktivitására p cselekvőkészségére is* Ehhez azonban elsősorban arra van szükség, hogy a párttagság ismerje a tennivalókat, időben kapjon tájékoztatást a területet érintő kérdésekről*
