MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. szeptember. 18.
169. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IX. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a párttagság összetételének alakulásáról, a vb, a pb, a pártalapszervezetek munkastílusáról. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1964. május 13-ai határozatából adódó feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Balázs Albert, Molnár János és Tóth Józsefné pártból való kizárása.
bevonásával többször ellenőriztünk. Ezek az ellenőrzések egyrészt a Végrehajtó Bizottságot tájékoztatták a határozatok végrehajtásáról, másrészt menet közben segítséget adtak az alapszervezeteknek a határozatok végrehajtása közben felmerült problémák megoldásához. A felsőbb pártszervek és saját határozatainkról titkári értekezleten tájékoztattuk az alapszervezeteket. Egy sor határozatunkat Írás' ban is megküldtük az alapszervezeteknek. Hiányossága az irányitó munkánknak, hogy a határozatok levitele az esetek többségében azonos módon történik a gyengébb és erősebb pártszervezetek felé. A gyengébb pórtszervezetek nem kapnak több segitséget ahhoz, hogy megszervezzék a határozatok végrehajtását. Ehhez már nem jut elég erőnk. E^re a következő időben több gondot kell forditani. Az irányitó munkának ez a gyengesége az egyik oka annak^ hogy egynéhány pártszervezetünk munkája nem fejlődik megfelelően, vagy éppen az előző évekhez viszonyítva tartalmilag gyengébb, módszereiben pedig elszürkülést tapasztalunk. Havonta titkári értekezleteket tartunk, ahol rendszeresen megbeszéljük a soronkövetkező feladatokat, és ismertetjük a felsőbb . pártszervezetek határozatait. Azonban az esetek többségében össztitkári értekezleteket szervezünk. Ezzel elérjük azt t hogy egységes eligazítást kapnak az alapszervezetek. Azonban miután az egyes határozatokat másképpen kell végrehajtani az iskolai és megint másképpen az üzemi, vagy éppen a kereskedelmi pártszervezetekben, ezzel a módszerrel a pártszervezetek nem kapnak elég segitséget a határozatoknak a saját területükre való alkalmazásáhoa, a legmegfelelőbb módszerek kiválasztásához. A jövőben tehát gyakrabban kell a pártszervezetek jellege szerinti titkári értekezleteket összehívni, ahol az egyes munkaterületeknek megfelelően lehet ismertetni a határozatokat és az abból adódó feladatokat, másrészt a területen bevált munkamól szereket is általánosíthatjuk, megbeszélhetjük. Ha már a titkári értekezletnél tartunk azt is Őszintén meg kell mondani, hogy ezeken az értekezletekert - miután 9o titkár vesz részt - ritkán adódik lehetőség arra, hogy a titkár elvtársak is elmondhassák a pártszervezeteket foglalkoztató problémákat, ami a munkastílus javításában negatíve érezteti hatását. Ez is indokolja, hogy gyakrabban kell a pártszervezetek jellege szerint tanácskozni a titkár elvtársakkal. A pártbizottság ás a Végrehajtó Bizottság az esetek többségében a helyzet ismerete mélyreható elemzés alapján tanácskozik a napirend, den lévő terület problémáiról ás hoz határozatokat azok megoldására. A napirendek élőké szita se, megvitatása, a határozatok hozatala tehát kollektiv munkával történik. Nem ilyen kollektív azonban a végrehajtás megszerveZos 3 és ellenőrzése. A Pártbizottság tagjai ugyan be vannak osztva alapszervezetekneí!, a munka ezen részének segítésér::. A pártbizottsági tagok egy része lelkiismeretesen teljesiti is ezt a megbízatást. Azonban vannak pártbizottsági tagok, akik egyáltalán nem, vagy csak ritkán járnak el a kijelölt pártszervezetbe, adnak segítséget a munkához.
