MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. július. 14.

164. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatai. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról. - 3. Különfélék: a tsz-beruházási iroda megszűnése; beruházási iroda létrehozása; munkásőr-felvételek előkészítése.

< A Politikai Bizottságnál is előtérbe került a termelés mellett a kulturális munka. Ezt tudomásul kell venni nekünk is és igy kell dolgozni. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Az elhangzott vitából megállapítható, hogy a VB az anyagot alkalmasnak tartja, hogy a Pártbizottság elé menjen igy. Én arra is számitok, hogy a határozati javaslatok kiegészülnek a pártbizottsági ülés alapján. Én is egyetértek azzal, hogy ne elsősorban az oktatás problémáját tárgyaljuk meg, hanem a művelődésügyet. A jelentés leirja, hogy mennyi minden folyik itt. Azzal kapcsolatban, amik felvetődtek; én egyet értek azzal, hogy kulturális aktivaértekezleten beszéljük meg a problémákat. Hétfőre összehívjuk a kulturális bizottságok és hivjunk meg minden embert akinek ehhez a munkához köze van. Ennél sokkal többet most nem tudunk csinálni, mert a kultúrmunkások zöme szabadságon van és rendelet van arra, hogy a pedagógusokat 15-e után nem szabad igénybevenni. A kulturmunkát viszont a pedagógusok nélkül a város területén megoldani nem tudjuk. Ez az amit csinálni tudunk most. Van egy olyan tervünk, hogy október elején összehívunk egy értelmiségi aktivát az oktatási reformmal kapcsolatban. Miután elkészül a kulturális terv október azt is meg lehetne egy művelődési aktiván külön beszélni. Igy a magam részéről egyetértek vele, ezt meg lehet csinálni. A másik probléma: én nem javaslom, hogy mi egy nagyon széles kulturális bizottságot hozzunk létre. Az a véleményem, hogy 2o-3o főnél a bizottságnak több tagja ne legyen és lehet bevonni esetenként aktívákat. Egy ilyen nagyon széles bizottság mozgatása, összefogása • rendkívül bonyolult dolog. A Politikai Bizottság határozata alaján viszont a párhuzamos bizottságokat meg kell szüntetni. Az az álláspont, hogy legyen egy és az dolgozzon és ismerje a területet. Ez a Kulturális Bizottság 1963-ban jobban dolgozott, mint az elmúlt oktatási évben. Több felmérést is végeztek. Ebben az évben viszont az volt a helyzet, hogy elkészült a terv és most mérték csak fel amikor a jelentés készült, hogy mit is csináltunk ebben az évben. Nem volt kellően kézbentartva ez a munka, és ebből következően volt fejetlenség. Ebből következett az is, hogy egymásután jöttek tömegesen a rendezvények. Pl. a zenei rendezvények. Véleményem szerint kell a pártbizottság mellett működő Kulturális Bizottság, erre szükség van. Egyet értek azzal, hogy több tartalmi segítséget kell adni a munkához. Ehhez az kell, hogy menetközben nézzük meg, hogy milyen munka folyik. Van is a kongresszusnak ilyen határozata erre. A művelődési munkát nehezebb csinálni, mint az állami oktatást teljes hatáskörrel, mert a művelődésügy senkinek a kezében sincs teljes hatáskörrel. Csinálja mindenki tartalom nélkül, a látszat kedvéért, azért, hogy jelenthesse a felettes szerveknek, hogy ezt meg ezt csinálta. Igy jön ki a végén az, hogy a város lakosságának 80 %-a részt vett a különböző rendezvényeken. Egyetértek azzal, hogy egységesíteni kell ezt a munkát, de ezt véleményem szerint legjobban tudja csinálni a Kulturális Bizottság. A Kulturális Bizottságban benne vannak a kultúrház igazgatók is és igy a korábbi összeütközések nincsennek meg. Ennek a bizottságnak kulturális irányító munkát kell végezni, és irányitaríi a fizetett embereket, nem pedig helyettük dolgozni, azzal én a magam részéről nem értek egyet. Ilyen feladat a XIT előadók irányítása. Egerben az a helyzet, hogy