MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. július. 14.
164. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatai. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról. - 3. Különfélék: a tsz-beruházási iroda megszűnése; beruházási iroda létrehozása; munkásőr-felvételek előkészítése.
Az ipar átszervezés s Politikai Bizottság határozata, és a Gazdasági Bizottság 'által rögzített alapelvek szerint lett végrehajtva. Igaz, hogy az átszervezés előkészítése és végrehajtása során elég sok meg nem értés, nézeteltérés, az c kérdéshon rögzitett szempontoktól való eltérés történt. Az átszervezés főbb elvei: a rendelkezésre illó termelési eszközök hatékonyabb f elh: sznál ás-, a t.ruio lőerők koncentrálása, a gazdaságosan termelő egységek tovább fejlesztése, a nem gazdaságosan termelő egységek fokozatos fejlesztése, vagy felszámolása. Az azonos termékcsoportot előállító, nagyvállalatok kialakítása, a vezetés és az irányítás olcsóbbá tétele, és minnál több szakember közvetlen termelésbe, való irányítása, ^ átszervezés célja kettős. Egyrészt az írányitószervek számának csökkentése, a vezetés színvonalának emelése. A Vállalatok összevonásával kialakított nagyobb termelőegységek önállóságának növelése. Másrészt; az elaprózott vállalatok észszerű összevonása, a termelőeszközök nagyobb összpontosítás év°1 járó előnyök biztosítása céljából, a termelés koncentrációja elősegiti a termelés korszerű megszervezését, a műszaki fejlődés, a találmányok, újítások gyorsabb széleskörű bevezetés stb. Az átszervezés után nem egészen egy évre, vagy egy fél évre még nem lőhet lemérni az összevonás előnyeit. Az összevont vállalatok, üzemek sem látják még ezt. Inkább negatív észrevételeket sorolnak fel bőségesen. Az átszervezés első szakaszában az uj központok ás azok vezető szervei jöttek létre ás ezek az egy-egy központhoz tartozó vállalatok irányítását, ezek módszereit alakítgatták ki. Esetenkánt Esetenként jól, vagy kifogásolhatóén. Pl, a Dohánygyár, Vasöntöde, Bútorgyár Központjai ezt elég jól megoldották. A Hajtóműgyár központi ^rányit ás a ma sem jó, sok nehézséget, bonyodalmat okos, TI város területén lövő üzemekre eg-ynlhány kivételévé az a jellemző, J|ogy kicsinyek, korszerűtlenek. Vannak olyanok, amelyeknek évek óta "incs kialakult profiljuk. Pl, Lakatosárugyár, Faipari Vállalat. Ven jónéhány olyan vállalat, amely a jelenlegi helyén nem is fejleszthető, kitelepítésük városfejlesztés szempontjából indokolt. Pl. Lekatosánugyár, Bútorgyár, Faipari Vállalat, Finommechanikai Vállalat. Az összevonás indokolt volt valamennyi érintett vállalatnál. A fő probléma, hogy az é.t szervez és sorén egynéhány üzemnél nem az iparátszervezéssel kapcsolatosan hozott határozatok és elvek szerint jártak el az illetékes felettes hatóságok. Az összevonást le-^ bonyolították, az össsevont vállalatok megszűntek mint önálló egységek, nem tisztázták pl. megfelelően az összevonás jelentőségétjCél5át. az üzem, a vállalat előtt álló perspektívákat. Van olyan üzem, mint pl. c d ejtónügyár, ahol a központi ír ányitás még ma sem megoldott. Az átszervezett vállalatok irányítását általában a budapesti központokból látják el. A központok még uj szervezetek, tapasztalatuk még kovás, módszereik*még most alakulnak ki. Irányításuk^ intézkedéseik sokszor vontatottak, nehézkesek. A lenti vállalatok önállósága elsőkként. Az utasítások, intézkedések lassan jutnak le a központókból az üzemekhez, ez sok esetben nehezíti a feladatok végrehajtását.
