MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. július. 14.

164. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatai. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról. - 3. Különfélék: a tsz-beruházási iroda megszűnése; beruházási iroda létrehozása; munkásőr-felvételek előkészítése.

Polgár Miklós Egy dolgon elgondolkodtam; a politechnikai oktatás terén nagyszerűek az eredmények. A fiatalok megismerik a munkát, meg is szeretik. Nem tehetetlenek apró gyakorlati kérdésekben. Az egyik fontos feladata az a politechnikai oktatásnak, hogy a gyermek annyira megszeresse azt a szakmát, hogy oda is jelentkezzék. Ha viszont erről az oldalról nézzük, akkor nem teljes az eredmény, mert ez nem mindig van igy. Igaz, hogy ez egy eléggé bonyolult dolog, mert ehhez a szülőket is nevelni kellene, mert általában á szülői ráhatás következtében választ a gyermek szakmát. Azon gondolkodtam, hogy itt is Gyöngyösön is ott van az ipariskola, ott van az építőipari vállalat és a többi üzemek, hogy volt-e közeledés, hogy megismerjék a gyermekek ezeket a szakmákat. Mikus László Ebben az esetben a szakközépiskolák megindulása lassan az MTH iskolák elnéptelenedését jelentenék. Egyszer én már emiitettem a VB-n, hogy társadalmi követelmény az érettségi. Ilyen értelemben jelentkezik egy olyan igény, hogy akik a közepes tanulmányi eredményt elérik, szorgalmazzák a középiskolába való beiratást. Ez társadalmi igény, az életnek ez az oldala nyomul előtérbe, hogy az érettségit a gyermek tegye le» Ugyanakkor legyen szabad szólnom a gyakorlati foglalkozásnál a mezőgazdasági jellegről. Ezekkel a mezőgazdasági gyakorlatokkal nem tudjuk elérni azt amit szeretnénk. Mi azt csináljuk, hogy leromboljuk még azt az illúziót is ami a gyermekben él a mezőgazdasággal kapcsolatban és megutáltatjuk vele a mezőgazdaságot. Ez nemcsak az én iskolámban van igy , hanem máshol is. Nem tudunk mást csinálni a gyermekekkel, mint ásni, meg kapálni. Véleményem szerint ez nem jó dolog és ezt én még a tanterv elkészítésekor felvetettem; egységesíteni kellene a gyakorlatot. Az általános iskolának az lenne a feladata, hogy egységesen szolgálja a középiskolai képzést. Burkolt formában azonban itt jelentkezik az 5+1-es oktatás, bár ez kifejezetten tiltva van. Ezzel kapcsolatban elutaztam még Pécsre is, hogy ott hogyan tudják megoldani ezt a kérdést, és azt tapasztaltam, hogy ott még rossaabb, mint nálunk. Ez igy egy"nesze semmi, fogd meg jól**dolog. Lehet, hogy a megyében van egy-két jó mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező általános iskola. • — • .' • Varga Ferenc A napirenddel kapcsolatban; van egy olyan érzésem, hogy a sok bába között elvesz a gyermek. Az oktatási munkát az állami határozatok szabályozzák. Azt javaslom, hogy a Megyei Tanács Művelődési Osztálya felé kell megtenni az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Ez teljesen szakmai részkérdés. Ezzel foglalkozik az országban sok okos ember és keresik a lehetőségeket. Az egész képzés rendszer véleményem szerint nagyon jó alapokra van helyezve, a gyakorlati kivitelezésre pedig vannak határozatok. Az ilyen kérdés, hogy szakmai nevelés a mezőgazdaságban; ha egyáltalán mezőgazdaságról beszélünk általános iskolában, akkor csak annyit, hogy a gyermek már ott tudja meg, hogy ez probléma az országban, és akkor már más véleménye lesz a gyermeknek erről, mint az apjának volt akkor, amikor a tsz-be belépett. Helyes volna, ha a 4 tsz-re építenénk a plitechnikai képzést. A nagyrédei módszert az egész országban bevezették. A kísérleteket nézik a gyermekek