MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. július. 1.
163. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 1. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi pártoktatási év tapasztalatairól, az 1964-65. évi előkészületek. - 2. Munkaterv a II. félévre. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Gál Félix fegyelmi ügye.
Hozzászóltak az I, napirendhez! Kozák József A 4. oldalon foglalkozik a jelentés a pár toktatásban jelentkező fogyatékosságokkal. Ez véleményem szerint a gyakorlatban különösen a szövetségi politikai és az osztályharc kérdésénél jelentkezik. Még most is ugy jelentkezik a gyakorlatban, hogy valahogy nincs helyére téve a szövetségi politika kérdése. Nem értik ezt az elvtársak, vagy a vállalati prakticizmus alapján Ítélik meg. Még komoly beosztásban lévők sem látják jól sokszor. Tovább kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, hogy érezhető legyen, hogy helyre van téve ez a kérdés. A jövőévi pártoktatással is foglalkozik a jelentés, beszél arról, hogy a kispolgári megnyilvánulásokkal is tovább kell foglalkozni. A szocialista országok gyártmányaiba kapaszkodnak bele, különösen a kocsi kérdést állitják előtérbe, olyan megitétlések születnek, hogy a szocialista tábor termelésben el van maradva a nyugati országok mögött. Gondolom ez nem uj dolog, az elvtársak is ismerik ezt. Kónya Lajos Az 1 éves Marxista-leninista Középiskola értékelésével kapcsolatban szó van arról, hogy sok pozitiv oldala van, de van negativ oldala is. Nálunk a fiatalok részéről is van érdeklődés ez iránt az oktatási forma iránt. Vannak olyanok akik szeretnének ide jelentkezni. Nálunk is volna ilyen igény, hogy legalább 2o fiatalt be tudnánk iskolázni ide. Különösen szeretnénk, ha ügy pár KISZ titkár elvégezni a M.L. Középiskolát. Egyben kérdezni is szeretném,hogy milyen formában lehet ide jelentkezni? Magvasi Flóriá n Általában a jelentésben foglaltakkal egyetértek, egy-két dolgot szeretnék megjegyezni. Ahol a számok szerepelnek; a kezdő számokkal nem vittük végig ezt az oktatást. Tudjuk, hogy elég sok ember lemorzsolódott, azt is meg kellene mondani. Azonkivül azt a problémát szeretném felvetni, hogy ahol nem megy ez a dolog,ott ne erőltessük. Sok helyen volt most is ugy, hogy megszervezték az oktatást, aztán különböző okok miatt nem tudtuk végigvinni. Ilyen helyen inkább előadásos propagandást szervezzünk. Véleményem szerint szerencsésebb dolog volna előadássorozatot tartani, sokkal jobb dolog volna, mintha az időszerű kérdéseket sulykoljuk már ötödször, vagy hatodszor. Tisztázni kellene azt is,hogy melyik terület kié. Kis üzemekben ne erőltessünk még egyéb más előadásos dolgokat. Azért, hogy a különböző előadásoknak tömege legyen még egyéb más előadásokra is be kell szervezni embereket. Ez nem jó dolog és zavar is. Most folynak az elméleti előadások az alapszervezeteknél. Itt is és a pártoktatáson is felvetődtek nem elméleti problémák; pl. a pedagógusok vallásossága. Az előadó megadja a választ ugy, hogy vannak még hibák ? előfordul ilyesmi, és ez marad meg az emberekben. Ezzel a vita lezárul, nincs cáfolva. Senki nem tudja aztán, hogy igaz, vagy nem igaz. Véleményem szerint ezzel a dologgal is kellene foglalkozni. Ez összefügg azzal, ami meg van ebben a jelentésben emlitve, hogy gyakorlatiasabbá kellene tenni az oktatást.
