MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. május. 29.

162. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. V. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a közoktatási reformok végrehajtásáról. - 2. Jelentés a városi KISZ-bizottság munkájáról, a KISZ- kongresszus előkészületeiről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Bajzáth Jánosné, Kovács Árpád, Balázs Mihály pártból való kizárása; Molnár István és Gál Félix fegyelmi ügye.

Egyre szaporodik azoknak a KISZ vezetőknek a száma, akik a vezetői funkcióba történt megválasztáskor a tagsággal együtt megtárgyalja az ' előrehaladás reális lehetőségeit, és annak alapján igyekszik dolgozni. Ez azoknál jellemző elsősorban, akik ugy gondolják, hogy hosszabb ideig töltik be vezetői funkciójukat.Ezen felfogás megértetése igen fontos helyet foglal el a Városi KISZ Bizottság munkájában, elsősorban az újonnan megválasztott KISZ vezetőkkel szemben. Találkozunk azonban a fentiek ellentétével is. A lehetőségeket figyelmen kivul hagyva igen magas célt tuz a vezetőség a KISZ szervezet elé, nem veszi figyelembe a tagság véleményét. Ebből adódik a türelmetlen- • ség, a munkával kapcsolatos kapkodás, ami eredménytelenséget szül. Kern 'égy olyan eset van, hogy ez összekapcsolódik éppen a helytelen szervezésből adódóan a párt ás vállalat vezetéssel kapcsolatos vitákkal. Van olyan vezetőnk, aki ugy gondolja, hogy ha a KISZ valamit mond,akkor a vállalat területén mindenki annak megvalósítása érdekében fog "ugrálni". / 4.sz. AKÖV. Hajtóműgyár / Amennyiben ez nem igy van előtérbe kerül az előbb emiitett türelmetlenság és meg nem< engedett hang, ami a'KISZ tekintélyét nem hogy emeli, hanem csökkenti az illető területen. Ezek az elvtársak nem veszik figyelembe, hogy a KISZ tekintélyét lépésről - lépésre a munkával kell megteremteni, illetve megtai'tani. Ez egyuttal élfásultsághos vezet az illető KISZ vezető részéről, a KISZ tagság pedig nem érzi azt; hogy a KISZ szervezet az Ő igényeinek megfelelő lehetőségeket biztosit. Ez a kát dolog szorosan összefügg, amelynek az a következménye, hogy hajlamosak arra egyes KISZ titkárok,'hogy ezt a KISZ tagság passzivitásával, érdektelenéégével magyarázzák. E fejezet elején emiitettük, hogy igen nagy gondot fordítottunk az alapszervezetek vezetőségeinek megerősítésére. A fejlődés ellenére elmondhatjuk, hogy a KISZ alapszervezetek^titkárainak, vezetőségeinek kiválogatása eddig nem megfelelő ütemben ás színvonalon történt meg. Ennek egyik oka, hogy a VÁrosi KISZ Bizottság függetlenített apparátusa létszámából kifolyólag képtelen követni az alapszervi vezetőségek fluktuációját. Ehhez hozzájárul az is, hogy a pártszervezetek vezetőségei nem'tudnak minden esetben megfelelő segítséget nyújtani ebben a kérdésben. A legtöbb esetben a probléma megoldása csak a KISZ'Bizottság és pártszervezet együttes megbeszélése után nyer megoldást. Igy a fent emlitettek álapján egy- egy káderkérdés megoldása hosszabb ideig elhúzódik. A fő hiányosság ott van , hogy az alapszervezetekben nem folyik megfelelő káderképzés. Rendkívül kevés a mozgalmi iskolát végzett fiatal. Ha meg is vari a lehetőség arra, hogy általános műveltségénél fogva, egy -egy fiatal alkalmas lenne a vezetőség valamelyik posztjára, munkahelyi elfoglaltságánál fogva - nem tudja, vagy kényelmességénél fogva nem akarja elvállalni. . ... Ezt az is fokozza, hogy a fiatalok munkáját a közvetlen gazdasági veze-' tők csak a munkahelyen eltöltött és elvégzett munka.alapján bírálják el. Nem veszik figyelembe a fiatalok között végzett politikai munkát, sőt némelyik helyen lógósnak fogják fel ha a KISZ titkár KISZ munkával foglalkozik; még ha az hivatalosan a vállalat vezetőjének engedélyével történik is.