MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.
160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.
Egészen sajátos jellegűek a hivatali szervezetek, feladataik is különbözők és ajátosak. Általában az a tapasztalat, hogyha a hivatalvezető törődik a pártszervezetttel, a hivatal vezetés és a pártvezetőség között a kapcsolat jó, akkor nincs baj a pártszervezettel sem. Pl. nálunk ez a kapcsolat jó, minden évben beszámolnak a hivatalvezetők a hivatalok munkájáról. Azt sem tudnánk elképzelni, hogy ha a hivatalvezetőnek a véleményünket elmondanánk az megsértődne és ezt anyagilag az illetővel éreztetné. Ilyen vonatkozásban a hivatalvezetéssel nemcsak a vezetők közötti, hanem az emberi kapcsolatok kialakítására is törekedni kell. -Clyan vonal is keádett kialakulni, hogy elsősorban a gazdasági munkát tartották tevékenységük alapjának. Az az igazság, hogy a kettőt elméstől élesen elválasztani nem lehet, ha a kettőnek a megfelelő összhangja nincs meg, akkor adódnak súrlódások. S zöllösi Lajos A valóságnak megfelelőnek tartom a jelentést. A Reviziós Bizottság ehhez hasonló munkát végzett és az erről készitett tájékoztató jelentésben ezeket az alapszervezeteket emiitettük meg mi is. Egyet értek azzal a javaslattal, hogy hivjuk be a pártitkárokat és beszélgessünk el velük, de azt javasolnám, hogy külön-külön, mert ez hatásosabb módszer. Mi a vizsgálat alkalmával is is vetettük egyik-másik helyen az elvtásaknak, ho : ;y valószinünek tartjuk, hogy a pártbizottság részéről elbeszélgetnek velük és ugy fogják felvetni, ho ;y az volt tapasztalható, hogy a hibák az ő mulasztásukból adódtak. Felvetődött az a probléma, hogy a Pártbizottság a hivatali alapszervezeteket leghátrább sorolja. A függetlenített apparátus, kevesebbet jár a hivatali szervezeteknél. Sokkal több instrukciót várnak és az ha személyesen is meglátogatjuk őket, mert eddig az volt a gyakorlat, hogy legtöbbször telefonon -történt az érintkezés. Eddig az volt a gyakorlat, hogy adminisztratív munkaerőt nem kell, illetve nem helyes felvenni. A hivatali saervezetek hátronyos helyzetben vannak olyan szempontból is, hogy sok a nődolgozó, magas a nők aránya. Ha nem is mindegyik anya, de a nők általában elfoglaltabbak, és a pártépités a iiődolgozóknál nehezebben megy. A férfi dolgozóik pedig általában vidéken vannak. A taggyűlések összehozása is problematikus. Erre hivatkozott pl. a Megyei Tanács pártszervezete is. Azt is felvetették, hogy a hivatali vezetővel szemben a párttitkár függő vis onyban van és sok esetben nem kapnak a vezető részéről kellő tájékoztatást a vállalat előtt álló problémákról és feladatokról. Olyan is felmerült, hogy az igazgató legtöbbször pártfunkcionérius, pártbizottsági tag, ha ő megszólal a taggyűlésen azzal befejezettnek is tekintik a hozzászólósokat. A propaganda munkával kapcsolatban elhangzottakkal és a jelentéssel egyetértek. A propagandamunkára vonatkozóan annyiban szeretném kiégés: iteni, hogy hozzátenném még a propagandaanyag terjesztést is. Sajnos ez a munka sem ugy megy az alapszervezeteknél, ahogy kellene. Ha nem is kötelezően kimondani, da arra kellene törekedni,hogy a Pártépitést minden elvtárs rendelje meg. Igen kevés alapszervezet van olyan ahol a párttagok 7o %-nak jár a pártépités. Elsősorban a magasfizetésü elvtársak azok, akik elzárkóznak a megrendelés elől.