MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.

160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

Az agitációs munkai

t Az agitációs munkát az alapszervezetek általában a munkaterületükre rögzítik. A tapasztalat az, hogy ettől eléggé eltérnek, s inkább a kampányszerűség a jellemező az agitációs tevékenységükre. Kissebb létszámú alapszervek szabad pártnapot 1-2 esetben tartanak évente, mig a nagyobb pártszervek 3-4 esetben. Néhány alapszervezet itt is keresi a hivatali sajátosságok figyelembe vételét. A kórház pl. a vezetőségi tagok között osztotta fel a tagságot és személyes 4pfoglolkozásokat, elbeszélgetéseket vezették be. Ennek is meg van a maga előnye, de állandónak nem válik be, miután az agitáció lényege szétfolyik, nehezen foglalható össze ugy a mondanivaló mint mag, a szervezés is kimarad pl. a rétegenkinti foglalkozás rendszeressége, az agitáció céltudatossága. Ez a pórtszervezet nehezen jut el' a rendelőintézetbe és a KCJÁL-hoz. A pártszervezet jelzéseit pl. orvosi körökben nem is veszik szivesen /Pl. Rendelő Intézetnél/. A szabad pártnanok látogatottsága jónak mondható. A hivatalok doli ' %11.ini.iiiii.Mi.WM——n—«i i • iiMiirwwrHliinniT ... gozói körében igénylik ennek rendszerességét. A viták is eléggé élékek, érdeklődnek a hivatalok dolgozói különösen a gazdasági kérdések iránt. 0Az agitáció helyzetére összeséé gében a bizottságnak az a véleménye, hogy az nem tervszerű, kampányfeladatokra szorítkozik, egynéhány kisebb létszámú pártszervezet pedig témát sem talál. Általában nagyon gyenge az agitáció, de maga a pártszervezet tevékenysége a MCKÉP-nél, a T^z Beruházási Irodánál, az SZTK-nál, az SZMT-nél, amely pártszervezeteket -külön is meg kellene vizsgálni. Az SZTK-nál pl több párttagot kellett fegyelmezetlen magatartásáért, munkájáért felelősségre vonni. A pártszervezet semmit nem tett pl. a munkafegyelem negszilárditásanak olősegitésére, a szakmai feladatok jobb ellátására, sőt panaszkodott a hivatalvezető, hogy a pártszervezet ebben a munkájában őt nem segiti. Vizsgálatunk arra is keterjedt, hogy a pártszervek hogyan segitik a hivatali dolgozók szakmai ás politikai fejlődésük biztosítását. Zömében pozitívnak mondható. A hivatalok dolgozóinak 7o-8o %~a tanul vagy állami, vagy politikai oktatásban. Több helyen pl. pártoktatást éppen az állami oktatásban való nagyszámú részvétel miatt nem tudtak bevezetni*