MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. március. 6.

158. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. III. 6. - Napirend: - 1. Tájékozató jelentés a vendéglátóipari vállalatoknak a nyári és az idegenforgalmi idényre való felkészüléséről. - 2. Jelentés a városi tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönzés módszereiről és problémáiról. - 3. Tájékoztató jelentés a tavaszi ünnepségekre való felkészülésről. - 4. Különfélék: Kónya Lajos, Varga Ferenc, Magvasi Flórián és Kovács Gáborné kooptálása a végrehajtó bizottságba és a pártbizottságba; párttagfelvételi kérelmek; Vladár Ferenc pártból való kilépése.

Az italforgalmon belüli megoszlás ezt mutatja, hogy a legjelentősebb . visszaesés a bor, illetve a s ör fogyaszt .ásnál következett be. Annak oka, hogy az ital forgalom fejlődésével a két cikknél nem tudtunk lépést tartani az, hogy a borból jelentkeze igényeket - különösen a minőségi borcsoportból - nem tuetvk kielégíteni, a sör ára pedig ebben az^időszakban emelkedett, aminek következtében, ebből a forgalom mennyiségileg a korábbi évek szintjén mozog* Az italforgalomból való részesedés tekintetében komoly emelkedést mutat a szesz és- likőr- -. áruk forgalma, ami nem a legegészségesebb tendencia. Ezt mutatja egyébként az abszolút számokból számított dinamikus viszonyszám is, . mert. a négy éve a molkedés• ennél a cikkcsoportnál 5o 7<S-os emelkedéstmutat. Körülbelül hasonló mértékű fejlődésről ad számot az egyéb ital emelkedés is, mely 55.6 %-ot tesz ki. Ez komoly eredmény, mert ezt A szeszmentes italok forgalomba hozásával értük el. Ha Összehasonlítást teszünk az -étel és italforgalom emelkedés mértéke között, tárgyilagosan megállrpitli; tó, hogy lényegesen eltérőek az étel javára. Ugyanis amig az italforgalom növekedése '4 év alatt 31,6 %-os, addi^ az ételforgalom 82,8 %-os. Az évenkénti fejlődés ütemei is eltérőek, mert amig az ételforgalom évenként átlagosan 16,2 %-ot emelkedett, addig az ital forgalom csupán 7,9 %-os emelkedést mutat. Ezek a számadatok végeredményben - néhány helytelen vonás ellenére is - egészséges fejlődést tükröz. Bár időnként - még ha rövid időre is eltorzítják bizonyos ellátási problémák - mint pld. a minőségi bor és sertéshús jelenlegi minimálisra t értene csökkenése, mégis utat tör magénak az általánosan érvényesülő hely c-s tendencia: az ételforgalom szinte törvényszerű emelkedése. Az 1963 évi áruforgalmi bevételünk 83 %-át, a sajátkészítésű ételfor-Ő gólomnak pedig 94 %-át Egerben bonyolítottuk 1G. április 1.-től.aug. 31.-ig a bevétel 56 %-át forgalmaztuk Egerben, ezekkel a. százalékok-— kai meghatározott forgalmi tényezáieok azt bizonyítják, hogy vállalatunk feladata a helyi lakosság el3 átásának és szórakoztatásának biztosítása mellett fő feladata, az Ege-rbo irányuló szezonális idegenforgalom által jelentkező igénvek kielégítése. Ennek a kettős feladatnak igyekszik évről-évre eleget tenni vállalatunk azáltal, hogy a rendelkezésre álló üzlethálózatát a lehetőségekhezmérten felkészíti az idegenforgalom méltó fogadására. Igyekezetünk-ellenére minden szezonban előfordul, hogy tőlünk függő, vagy független okok miatt feladatunknak nem mindenesetben tudunk tökéletesen eleget tenni. Az ismertetett forgalmi tényszámokat 1963 évben nem a legkielégitőbáru ellátás mellett értük el. Köztudomású, hogy e.Z elmúlt évben országos problémaként jelentkezett a sertéshús és a friss marhahús nem kielégítő mennyisége. A rendelkezésre bocsajtott huskeret elegendő volt ugyan egységeink részére, de a vágóhíd által biztosított többségében fagyasztott marha elejéből választékos étlapot nem tudunk biztosítani vendégeink számára. Mivel a lakosság tőke-hussal való ellátása a vállalatunkénál lényegesen rosszabb volt, ezért az éttermeink ételforgalma felé tolódott el keresletük.