MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. november. 8.

150. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. XI. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a városi KISZ-bizottság és az alapszervezetek világnézeti és politikai nevelőmunkájáról. - 2. A tsz-pártszervezetek politikai megerősítése, a tsz-vezetőségek gazdasági szervező munkája. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Lájer Miklósné pártból való kilépése; Eger Város Testnevelési és Sportszövetség (sic!) elnökségének tagjaira javaslat.

a politikai hangulatért ő is felelős, akkor meglepődik, hogy miért? Vagy pl. a Dobó Tsz-ben a Hinkó el sem tudja képzelni, hogy ő ilysS' mibe is beavatkozzon. Persze nem is kivonjuk, hogy olyan agitáto­ra, mint mi vagyunk, de azért ha tekintélyénél fogva azt mondaná, hogy emberek ezt nem szabad csinálni az sokat jelentene. E helyett még maguk között is veszekednek és ezzel elvonják a tsz tagok fi­gyelmét. Sok esetben még velük is annyi baj van, mint azokkal az emberekkel, akiket nekik kellene nevelni. A gazdasági vezetés általában javult. A Rákóczi Tsz-ben is sikerült annyira javítani a közszellemet természetbeni juttatásokkal és egyéb dolgokkal, hogy a területeket megművelték és a terméskilátá­sok is jobbak. A Nagy József Tsz-nél 2 q-val több a termésmennyi­ség, mint ami tervezve volt. Pontosan még nem tudjuk és nem is szivesen mondjuk, mert jégkár is érte ezt a tszt. HajLémosak az alátervezésre. Arról szó sem lehetnek, hogy azt mondjuk, hogy jö­vőre 19 q-t tervezzenek, pedig az idén 19¥ q volt a termésátlag. Ehhez azt is meg kell mondani, hogy van olyan területük is, amit egyszer kapáltak meg. Bátrabb tervezés mellett viszont figyelme­sebben körültekintőbben kell a munkát is megszervezni. Bizonyos mutatókat előir az állam. Amikor megkaptuk a tervszámo­kat vitatkoznunk kellett azzal az emberrel e kérdésben, aki a Városi Tanács Mezőgazdasági osztályának vezetője volt korábban a tervszámok miatt. Az az ember vitatkozik, akit két fizetéssel odarakunk, hogy képviselje ott ezeket az érdekeket. A Kobolák elvtárs kimutatta, hogy a szőlőtermelés ráfizetéses, mert ő állat­tenyésztő. A Na^y József Tsz meg kimutatta, hogy csak a szőlővel érdemes foglalkozni, a takarmányalapot elprédálták, odaaták a ta­goknak vitte boldog, boldogtalan. Pedig azt mindenki tudja, hogy az állattenyésztés alapja a takarmánybázis megteremtése. A Dobó Tsz is kimutatta, hogy baromfitenyésztéssel foglalkozni nem érde­mes. A tsz-ek tervezése és szemléleté nem minden esetben jó. Amikor az elnököket és az agronomusokat behivattuk, akkor elmondtuk nekik, hogy ezek a feladatok adva vannak, ezt nekik végre kell hajtani. A tsz-ekből való kilépéseket és a lóvásárlásokat már máskor is emlitettük. A patronáló üzemek igyekeznek ezeket az embereket visszaforditani a tsz felé. Akkor azonban nem nagyon szóltunk júniusban, amikor kezdődött ez a dolog, akkor kezdtünk csak ezzel foglalkozni, amikor már nagyon felszaporodott a kilépők száma. Ezzel nem akartunk foglalkozniazért sem, nehogy felkeltsük az érdeklődést ez irányban. Most már viszont nagyon nehéz feladat ez. Bár most a biztatóbb terméskilátás eredményeképpen bizakodó a hangulat. Ez lehetővé tesz bizonyos tartalékolást is, a terve­zett munkaegységet tudjuk osztani. Azt ottani elvtársaknak most arra kell irányítani a figyelmét, hogy az adminisztratív intézke­dést is figyelembe véve jobban kell politikai munkát végezni an­nak érdekében, hogy a kilépési nyilatkozatok nagyreszté vissza vonják és azért is, hogy a gazdasági eredmények nyomában követ­kezzen a politikai megszilárdulás is. Mikus László A kilépés most veszedelmes dolog, mert pszihikai hatással van az emberekre. Itt egészen katasztrofális a helyzet a Rákóczi Tsz-nél. Ez visszautat jelentene, ha egy csoport kilépéséhez hozzájárulna a közgyűlés és rányomja majd a bélyegét a következő évekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom