MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. szeptember. 27.

147. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IX. 27. - Napirend: - 1. A középiskolai pártszervezet jelentése a középiskolákban folyó világnézeti nevelőmunka tapasztalatai, a korszerű pedagógiai elvek alkalmazásáról. - 2. Kulturális terv az 1963-64. évre. - 3. Pártoktatási terv az 1963-64. évre. - 4. Költségvetés az 1964. évre. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Nagy Sándor pártból való kilépése; AGROKER-nél alapszervezet létrehozása.

Hozzászóltak az I. napirendhez; Sipos István Hozzászólásomban szeretnék ű felvetett kérdések körében mozogni. Először is a Kovácsné elvtársnő által felvetett kérdéssel szeretnék foglalkozni, hogy milyen konkrét kérdések merültek fel a világnézeti problémákkal kapcsolatban. Ebben a kérdésben az utolsó időben komoly előrelépés történt. A világnézettel kapcsolatos problémák és nehézségek, más összefüggésben és magasabb szinten merülnek fel napjainkban, mint ezelőtt néhány évvel. 3 évvel ezelőtt a döntő láncszem az ateista propaganda volt. Jelen pillanatban, amikor világnézeti nevelésről beszélünk marxista világnézetről van szó. Ez már magasabb szinten veti fel a problémákat. Itt jelentkeznek a problémák a pedagógusoknál is, az elméleti fogyatékosság. Nem jár templomba, még ateista is, de nem tud kellően nevelni, mert nincs elméleti képzettsége. Sokszor még az is előfordul, hogy bizonyos társadalom tudományi dolgokkal jobban tisztában van egy gyermek mint ő. Itt kapcsolódnék az állami ideológiai oktatáshoz. Ezt a problémát az állami továbbképzés nem oldja meg. Az a tapasztalatom, hogy akik elvégzik az esti egyetemet ennek a hatása oktató munkájukban már az első évben lemérhető. Nem is beszélhetek a pedagógiai foglalkozásról, melyhez szintén soknak nincs meg az elméleti felkészültsége. Akkor végzett amikor még marxista pedagógiát nem oktattak. A közösségi nevelés egy olyan szempont, és ezt nem oktatják az egyetemen, éppen azért javasoljuk azt, hogy meg kell oldani a pedagógusok továbbképzését. Ha igy dolgoztak volna a pedagógusok 5 évvel ezelőtt az nagyon jó lett volna, lelkesedésben nincs hiány, de most már a lelkededés kevés. Az érettségi vizsgákon tudjuk legjobban lemérni, hogy milyen ez a ne->* velés. Amikor érettségizik a diák spontán kellene, hogy jöjjön belőle. Tud ő dolgokat, megtanulta, tisztában van vele, de ugy kell belőle kihúzni. Milyen igényt támaszt a pedagogusszervezet a szülőkkel szemben. Ez előtt néhány évvel anyagit támogatást vártak a szülőktől. Most azonban nagyon sok gondot fordítottunk már arra, hogy ezek az összejövetelek nevelés jellegűek legyenek. Egyre több szülőt lehet bevonni a KISZ munkának a segítésébe. Ebben az évben tervezünk ifjúsági őrjáratokat, ahol a szülők nagyon sokat tehetnek. A probléma itt is az elméleti felkészültség hiánya. A szülők akadémiáján tudunk ezen valami kicsit segiteni, de nagyobb erővel kellene előre menni ezen a téren. Mi az oka az általános iskolákkal való szakitásnak? - igaza van a Somodi elvtársnak, hogy előfordulnak súrlódások, de ezek legtöbbször személyi ellentétek ós ez egyéni probléma, nem általános. Ahol a probléma felmerül, hogy a kapcsolat az általános és a középiskolák között nem kielégitő; az uj tanterv komolyan veti fel az általános iskolákra való épitést. Fontos volna, hogy azok a pedagógusok, akik az első osz^tályban tanítanak ismerjék az álialénos iskola 7-8 osztályának anyagát. Fontos volna viszont általános iskolában azt tudni, hogy mit rejt magában a küzépiskolák I.II. osztályos anyaga. Az elmúlt időben voltak erre kísérletek, hogy ezeket a problémákat megoldjuk. Én itt látom az ellentmondást, amit fel kellene oldani • Az az érzésem, hogy az 1963/64 év fordulatot hoz. Azonkivül a két pártszervezetnek is meg kellene találnia egymást. Újvári Ottó A világnézeti neveléssel kapcsolatban az elmondottakkal egyetértek. Azzal egészíteném, hogy a szakszervezetnek ajánlani kellene, az esti egyetem elvég ése a jelen pillanatban lehetetlenség.