MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. augusztus. 16.

144. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. VIII. 16. - Napirend: - 1. Az építőipari pártszervezet jelentése a munkásszállásokon folyó politikai munkáról. - 2. Az ipari bizottság jelentése a város munkaerő helyzetéről, különös tekintettel a nők és a tovább nem tanuló ifjúság elhelyezkedési lehetőségeiről. - 3. Különfélék: egyéves marxista esti iskola hallgatóinak névsora; tagfelvételi kérelmek.

MSZMP Városi Bizottsága Eger .Eger, 196% aug. ^ Eger'város írunk

0 jí C uelyzetéről, a nők és tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiből. I. Városunk dolgozói körében egyre szélesedik az a gondolat, hogy családok munkaképes tagjai vagy a termelő munkában, vagy más munkahelyeken rendszeresen dolgozzanak és kivegyék részüket akár a termelő munkából, akár más területen. Eger város 1945. előtti helyzethez v szonyitva lényegesen előrehaladt. -Mintegy 12-13 oze dolgozó van, aki bérből és fizetésből él. A. város ipari és egyéb üzemeinek terhelése is jelentősen növekedett. A város lakossága az utolsó lo év alatt 2.1 ?é-kal növekedett. Ma már jelentős azoknak a száma, akik központi készletből biztosítják ellátásukat és rendszeresen igénybe veszik a közétkeztetéseket. Javult" a helyzet abban a tekintetben is, hogy a kisgyermekes családanyák gyermekeiket bölcsődékben, napközi otthonokban helyezhetik el és egy re inkább megnyilt annak lehetősége, hogy a család munkaképes tagjai valahol munkát vállaljának. Évről évre növekszik a kereskedelem, illetve az áruforgalom nagysága A városnak csak az eladási forgalma 1962. évben 1 milliárd 6o9 millió Ft volt. ii bázishoz viszonyítva 28 %-os növekedést jelent a forgalom. Különösen nagy az emelkedés a vendéglátó és a közétkeztetés forgalmában. Mindezek a körülmények, szinte követelményként támasztják, hogy azok részére, akik dolgozni akarnak teremtsük meg a lehetőséget a munkához. Ez a munkatnrület a női dolgozók részére támasztja követelőén azt az igényt, hogy az állami és gazdasági szervek keressék meg a lehetőségét annak, hogy ebben a vonatkozásban jelentősen előre menjünk. A család együttes jövedelmét ugyancsak igen jelentősen és kedvezően befolyásolja a feleség keresete. Nem utolsó sorban a társadalmi környezet is érleli ésin&k szükségességét, hogy minél több női dolgozó vegyen részt a termel- s se;i, vagy a munka más területén. Városunkban ez 5-6 évvel korábban nem vetődött fel ilyen élesen. 1959*-- december 31-én pl mindössze 276 férfi és 5o nő volt nyilvántartva, akik munkát és elhelyezést kértek. 196o. év végén már 268 nő volt, akit nem tudtak elhelyezni. 1961. évben pedig ez a szám 498 főre emelkedett. 1962. december 31-én 553 főre és 1963. június 3o-án 929 főre növekedett azoknak a nőknek a száma, akik részére munkát adni nerr tudunk. JELENTÉS