MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. május. 24.

138. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 24. - Napirend: - 1. Az agitációs bizottság jelentése az üzemi agitáció helyzetéről. - 2. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelőmunkájáról. - 3. Jelentés a szőlőművelési munkák helyzetéről. - 4. Különfélék: tagfelvételi kérelmek elbírálása.

Ugyanakkor még má is felvetődik szinte minden üzemben 1-2 ember ré/-'^ széről a kubai kérdés. A Tanácsi Épitőipari Vállalatnál pl. még-most' is azt mondják egyesek, hogy " a Szovjetuniónak, ezt nem igy kellett volna megoldani" - de az ÉM. Épitőipari Vállalatnál is igy vetődik fel. V_gy sok a találgatás, a téves nézet a .jugoszlávokkal, a kinai-indíai határvitákkal kapcsolatosan, Algériával, indiával kapcsolatosan felmerült, hogy miért nem lépünk fel határozottabban a kommunisták üldözése ellen, miért nem hivjuk vissza követségeinket az ilyen államokból. A Finomszerelvénygyárban, Hajtómügyárbon és más több üzemben a KGST -vei kapcsolatbon felvetették, hogy miért adtuk a rádiógyártást Bulgáriának, az aluminium ásványt miért visszük a Szovjetunióba feldolgozni, miért nem az engrgiát importáljuk, miért nem gyártunk személyautót. Vagy a Hajtómügyárban felvetették, hogy a szakmunkások a ^rofilmogtiatórozás következtében később szakmájukban fognak-e dolgozni. Ezeket a kérdéseket részben jóindulatúan vetették fel, de mégis vannak benne nacionalista-elvek, amelyek, ellen hatékonyabb munkára van szükség. Ezeknek a kérdéseknek a megértetésébon sokat segitettek a párthapofc amelyeket központi előkészítők alapján tartottunk. 2./ Az MSZMP VTII. kongresszusának anyagát a pártoktatásban, tömegszervezeti oktatásban, munkásakadémiákon, pártnapokon, ankétokon dolgozták fel az üzemekben. A viták nagyon őszinték, sokrétűek voltak, érződött, hogy a dolgozók akarják magérteni a kongresszus határozatait, azt, hogy ennek végrehajtásában mi az ő feladatuk. Egyetértettek a párt irányvonalával. • Ez megmutatkozott a kongresszusi munkaverseny lendületében is. A jnunkások ugy nyilatkoztok meg, hogy a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos feladatok, megoldása rajtuk nem múlik, csak a vezetés biztositsa a feltételeket pl. Finonszorelvénygyárban, Lakatosárugyárban és a többi üzemben is. Általánosítható meg mór az, hogy az üzemekben fő vonalaiban értik és helyeslik a párt szövetségi politikáját, a pártonkivüliekkel kapcsolatos állásfoglalást, azt, hogy az osztályharcban a fő terület a népgazdaság fejlesztése a szocialista tudat kialakítása,hogy nem az ember ellen, hanem helytelen nézetei és szokásai ellen harcolunk. A mellett, hogy ez általánosítható vannak még téves nézetek is. Pl. az ÉMÁSZ-nól felvetődik, hogy túlságosan dédelgetjük az értelmiségieket, B munkásokat nea dédelgetjük igy. Elég komoly kifogásokot vetnek fel a munkások az orvosokkal kapcsola'tjban, hogy nagyon türelmetlenek a beteg munkásokkal, nem gyógykezelik őket megfelelően, nem irják meg a szükséges orvosságot. A Finommechanikai vállalatnál ugy vetődött fel, hogy a párt nagyon elnéző az osztályidegenekkel kapcsolatban, meg az ellcnf.orradalmarokkal kapcsolatban.' Ez az amnesztia rendelet után vetődött fel, főleg most volt olyan tapasztalat, hogy egyesek, akik kiszabadultak rehabilitációról beszéltek és komoly beosztásokat követeltek maguknak. Ezek a dolgok a Nemes elvtárs tájékoztatója után tisztázódtak.