MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. május. 10.

137. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a KISZÖV pártszervezetének gazdaságszervező tevékenységéről. - 2. Jelentés a mezőgazdaságra vonatkozó távlati fejlesztési terv végrehajtásának helyzetéről. - 3. Különfélék: tagjelölt felvételek; vállalatok dicsérete a május 1-jei felvonuláson való részvételért.

Hozzászóltak az I. napirendhez: őszi Vencel i A párt gazdasági szervező tevékenysége egyre inkább előtérbe kerül és erről a jelentésben nem nagyon beszélnek az elvtársak. Ez kitűnt abból is, hogy a Schmidt elvtárs kérdezte, hogy a gaz­dasági mutatók miért nincserinek benne a jelentésben. Az egyik fokmérője annak, hogy a pártszervezet milyen gazdasági tevékeny­séget folytat, hogy ismeri ezeket a számokat. A jelentésből nem lehet értékelni, hogy a szolgáltatások kielé­gítésére, milyen tervei vannak a szövetkezetnek. Ez egy kicsit ugy néz ki, hogy ami nem bőt azt nem vállalják el. Javaslom a VB-nek, hogy az ipari állandó bizottság vizsgálja meg a szövetkezetek ilyen irányú munkáját, és azt a fontos te­vékenységet ami a szövetkezeti iparra hárul olyan szempontból is nézze meg, hogy hogyan lehetne foglalkozhatni azt a fölös­leges munkaerőt, ami a városban van. Fehér Istvánná A jelentéssel egyetértek, .Azt szeretném megjegyezni, hogy ez a pártszervezet egyike azoknak a pártszervezeteknek, ahol nehéz eredményes munkát végezni, bonyolult feladata van az elvtársak­nak. Éppen ennél fogva nagyon nagy felelőség is hárul erre a pártszervezetre. Olyan tevékenységet folytatnak, ami közvetlen a lakossággal van kapcsolatban. Elég sok panaszt lehet hallani, hogy 2 nap múlva rossz amit megcsináltak. Azonban a fodrászok­nál jelentkező problémák a legnagyobbak. Ezekre a pártcsopor­tokra, akik egy-egy szakmában vannak, az elkövetkezendő időben még nagyobb felelősséget kellene kiróni. Azért kérdeztem, hogy hogyan reagáltak a kongresszusi anyagra és milyen elképzelés van a jövőre vonatkozóan, mert a 35 főt, aki az oktatásban részt vett a 800 főből kevésnek találom. Azonkivül a kötetlen formában történő előadásokat meghallgat­hatja akkor is ha szervezett oktatásban nem is vesz részt. Nekem gyakori kapcsolatom a fodrászokkal van és nem csak az én tapasztalatom, hanem elmondják mások, akik az uj üzletbe jár­nak, hogy dolgoznak egy fejen többször abbhagyják, odamennek egy másikhoz és közben megbeszélik, hogy hol mulattak, vagy disznó vicceket mesélnek. Különösen az uj üzletben italozás is előfordul. Meg kellene nekik mondani, hogy műszak alatt sze­szes italt ne fogyasszanak, mert ez már a munkafegyelem problé­mája. Ez erkölcsi dol- g, jó lett volna, ha a kommunista erkölcs­ről egy-két előadást meghallgattak volna, ez hozzásegített volna ahhoz, hogy a munkafegyelmet javitani tudják ezekben az üzletek­ben. Hatékonyabban hozzá kell fogni a dolgozók nézeteinek formá­lásához. Nincs megoldva a gyermekfodrászat problémája. A férfifodrászatban nincs annyi probléma, mint a nőifoőrászoknál. Hét elején szabad gyerket vinni, mert akkor nincs annyi munka, azonkivül ha nem ad a mama jó borravalót meg sem nyirják a gyermeket, mert ugy gon­dolkodik, hogy még egy gyermeket megnyir addig két fejet berak és ennek termelési értéke kb háromszorossá annyak, ha egy gyer­meket megnyir. Meg lehetne azt is szervezni és a mamák nagyon örülnének neki, hogy kijárnának, esetleg a tanulók a bölcsödék­be, napközikbe és ott nyirnák meg a gyermekeket. Ezt a magán­fodrászok már megcsinálták, azt hiszem nem lenne akadálya annak, hogy a szövetkezet megcsinálná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom