MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. március. 29.
134. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. III. 29. - Napirend: - 1. Az ipari bizottság jelentése az Eger városban lévő ipari üzemek 1962. évi termelési eredményeiről és műszaki intézkedési terveinek teljesítéséről, az 1963. évi termelési év beindulásáról. - 2. Jelentés a város úttörőmozgalmának helyzetéről. - 3. Az agitációs bizottság jelentése a munkásszállások egészségügyi, kulturális ellátottságáról, az ott folyó politikai nevelőmunkáról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Gál Félix, Fodor János, Bíró Lajos és Szabó Józsefné fegyelmi ügye.
A tegnapi megbeszélésen felvetődött az a gondolat, hogy adjunk valami nevet ennek a munkaversenyek, azt javasolták, hogy adjuk a Békeverseny nevet. Mikus László Egyet értek azzal, amit a Simon elvtárs elmondott és azt javaslom, hogy a dolgozók Írjanak a pártszervezet, a szakszervezettel karöltve a társüzem pártszervezetének, hogy forduljanak felhívással a dolgozókhoz, hogy a tervet ők is adják. Ez szerintem feltétlen mozgósitó erőként fog hatni. Német Tibor Szerintem helyes volna, ha az ipari bizottság állandóan napirenden tartaná ezt a kérdést és helyes lenne ha a VB augusztus, szeptemberben mégegyszer megtárgyalnálak, hogy a lemaradást hogyan sikerült behozni. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglaló.ja; Igaza van a jelentésnek, amikor azt mondja, hogy a mi üzemeink nem dolgoztak rosszul. A pártértekezlet előkészítése során tapasztaltunk problémákat a müszint tervek végrehajtása során. Mindegyik üzemünk teljesítette a tervét globális, vagy cikkféleségenkét. Nagyjából teljesítették és gazdaságosan teljesítették. Ezt az is bizonyltja, hogy 3 üzemünk kapott kongresszusi versenyzászlót és 2 üzem kapott oklevelet. Tehát nemcsak mi értékeljük ugy, hogy jól dolgoztak, hanem a megye is. Amit tanúságként kell levonni erre az évre; az idén több gondot kell forditani a munkaerővel való gazdálkodásra, és arra, hogy amiért a dolgozók megdolgoznak, azt a bért kapják is meg. A népgazdaságnak nemcsak az az érdeke, hogy a terveket teljesítsék, hanem az is, hogy a dolgozók életszínvonalát emeljük. Becsületbeli probléma is az, ha a dolgozó becsületesen dolgozott, akkor kapja meg az azért járó bért. Ez az egyik probléma, amit felül kell vizsgálni, hogy betartják-e az üzemek ezt a rendelkezést. Most az a prémium feladat, hogy jól tel- , jesitették-e a tervet, és jól használták-e fel a béralapo^.^^'j^.^iL^ A másik dolog a müszint tervek fokozottabb segitése a mi r^rankroliTZ. is, és szorgalmazása az üzemekben is. V Q n olyan helyzet, hogy a mü-jj^ szint tervek végrehajtása hátrányos helyzetbe hozza a vállalatot. Ez az oka annak, hogy a második félévre hozzák ezek megvalósítását. Mint pl. a Dohánygyárnál, csináltak müszint tervet és nem volt nyereség részesedés, é-a-véloményem szerint, og a jó, mert oz kósőbbna A másik;,a vállalatok általában az előző költségszintet veszik bázisul, mfeígt ha nem történik költségszint csökkenés, akkor a vállalatot elmarasztalják. Nekünk fel kell hozni a termékeinket a világszintre, de ezt sokszor a vállalatok nem veszik figyelembe. Van még egy sor ilyen dolog. A nyereségrészesedés, a prémium, nm-agy hajtJéir~végre,—ahogy o rondclkoBÓo oeol. Ezen országos vita van. Nekünk ösztökélni kell, a vállalatokat, hogy csinálják a müszint terveket, IOOB ebben a dologban orsságos intézkedés, mert a kongresszus célul tűzte ki a világszínvonal elérését. Ezt javaslom a következő félévben nézzük meg.
