MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. március. 1.

132. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. III. 1. - Napirend: - 1. A finomszerelvénygyári végrehajtó bizottság jelentése az 1962. évi műszaki intézkedési tervek végrehajtásának tapasztalatairól. - 2. Jelentés az iparcikk kiskereskedelmi vállalat pártszervezetének politikai munkájáról. - 3. A városi tanács jelentése a tsz-ekben alkalmazandó anyagi ösztönzők bevezetésének tapasztalatairól. - 3. Különfélék: a vasöntöde vállalatnál pártszervezet létrehozása; párttag- és munkásőr-felvételi kérelmek elbírálása; id. Juhász József és Csivincsik Lászlóné fegyelmi ügye.

jól foglalkozik. Itt mondták az elvtársak, hogy javítani kell az agitációs munkát és a műszaki ismeretek fejlesztését. Jól dolog az ha van egy bizottság, amely ezzel tud szakszerűen foglalkozni. Németh elvtárs javaslatával kapcsolatban; bizzuk meg őket, de egyet meg kell mondani, hogy sehol nem cél olyan feladatokkal megbizni a fiatalokat, amelyek tervekben vannak, nem szabad kérni ilyesmire az embereket és erre már ott volt tapasztalat. Azokat a feladatokat, amelyeket a gyárvezetés meghatároz, azokat kell s orgalmazni, hogy elvégezzék. A kultúrház, az utak rendbetartása stb. Erre kell mozgósítani őket. Azokat az utakat kell megkeresni, amelyek járhatók, amit lehet csinálni, nem pedig olyat, amiért már az ottani vezetők egyszer fegyelmit kaptak. Kísérletezzenek, az nagyobb hasznot hoz, min az ha a fecskendőfejeket megjavítják. Ilyen irányban kell őket mozgósítani, nem olyan irányban, hogy a végén fekete túlóra lesz belőle. Hozzanak ide javaslatot és majd döntünk róla. In azt javaslom, hogy a VB fogadja el ezt a jelentés és a határozati javaslatokat is, merfe ezek jól jelölik meg a feladatokat. A VB a javaslatokkal egyetért. Hozzászóltak a II. napirendi ponthoz: Mikus László Ami a kereskedelmet illeti egyik legnagyobb hiányosság ugy jelentkezik, hogy az udvariasság és a vevőkkel való bánásmódban vannak hiányosságok. Ez ugy jut kifejezésre, hogy rendkivül komoly a választék, de a vevők sokszor eltávoznak ugy az üá.etből, hogy nem vásárolnák, mert sokszor vitatkozni kell, hogy egy bizonyos árut levegyenek a polcról és megmutassanak. Korábban ez a kereskedelemben Ismeretlen volt. Én magam is a kereskedelemben dolgoztam, de mi azt tartottuk, hogy mi azért vagyunk, mert a pénz a vevők zsebében van és nekünk el kell adni. En sokat gondolkodtam már ezen, hogy az emberek nem tudják hogyan kell eladni, a kiszolgálás szinvonalat aláásta az, hogy nem szakképzett emberek lettek bevonva a kereskedelembe az 5o-es években. Az ember már arról is tud következtetni, hogy a boltnak milyen a képe. Néha kívánkozik, hogy a panaszkönyvbe tegye szóvá, hogy az áru kezelése nem megfelelő. Az ott dolgozó emberek nem törődnek vei. En magam sem szoktam feleslegesen kérni dolgokat, de azért mégis meg kell adni a vevőnek azt a lehetőséget, hogy válasszon. A vevők arra is építenének, hogy a kereskedő ajánljon nekik. Nagy mértékben lehetne a kereskedelem kulturáltságát javítani, ha az ott dolgozó emberek igényesebbek lennének, mert a vásárlók igenyesek. A másik gondolat a kurens árukra vonatkozik. Ezeket rendszerint a pult alól adogatják. Ezt ugy kellene megcsinálni, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Furcsa ez igy és nem jó módszer. Példának említsem a Sport boltot, ahol szintén ott a sok leértékelt áru, de egy kézilabdát nem lehet kapni. Kialakult a kereskedelemben dolgozó szakemberek között is egy különbség. Az ujjonan tanultak és a régi szakemberek között. Nincs meg az alapvető bizalom a régi és az uj szakemberek között. Nincs meg az uj szakemberek megfelelő ránevelése sem. Soviniszták a boltvezetők is. A vállalatvezetés résééről rá kellene készeriteni a boltvezetőket, hogy az adminisztrációs munkába is vezessék be a fiatal szakembereket is. Meg kellene tanítani őket a kirakat rendezésre is. Egy-egy kisebb üzletben rájuk kellene bizni ezt a munkát és jó lenne erre is nevelni a kereskedelmi tanulókat is, mert különben csak fél szakemberek lesznek.