MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 16.
125. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemek műszaki intézkedési terveinek végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönző módszerek tapasztalatairól, valamint a következő évi feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; fegyelmi ügyek.
3/f -7Szőlő termelésben a premizálás nem sekat S«gi$Ott„3 takinlétben azonban nem az anyagi ösztönzés módszereiben van a hiba, hanem az ez évben rordkivül kedvezőtlen időjárás hatott ki a tekintetben, hogy a javasolt ör ztönző módszereket nem lehetett megfelelően alkalmazni • E kezdeti lépések is arra figyelmeztetnek..:, hogy az anyagi ösztönözés! módszerek alkal- .ázás t tovább kell szélesíteni, és megfelelő formákat kell kidolgozni a helyi adottságokat figyelembe véve, hogy a termelőszövetkezeti tagok es a vezetők nagyobb munkakedvvel, jobbon érdekeltebbé téve végezzék munkájukat:. . Ili* Az 1963. évre vonatkozóan anyagi ösztönző javaslatunkat eltérően a tavajiaktól- amikor is ter .előszövetkezetenként voltak javalva, a különböző formációk -egységes elvek alapján tesszük meg a város négy termelőszövetkezetének. Tesszük ezt azért, mert a termelőszövetkezetek, -a Petőfi T z kivételével- követett gazdasági iránya a művelési ágak arányában is teljesen azonos képet mutat. A tapasztalat ezzel kapcsolatban azt mutatja, hogy egy-egy falu, vagy város ha tárán belül -vagy akár tájé yfiéget ifi alapul véve - ha az ott működő termelőszövetk zetek gazd. sági profilja és színvonala is azonos, feltétlenül helyes, ha azonos elvek alapján vezetik be minden termelőszövetkezetbe az anyagi ösztönző módszerek..-t is. így nem fordulhat elő belső feszültség a termelőszövetkezetek tagjai között,^ mert ,-^onos elvek alapján végzett munkájuk arányában egyformán részesednek .....nden termelőszövetkezetben. A politikai jelentősége igen nagy e kérdésnek. Ilyen elvek alapján lehet a nyugodt hangulatot, politikai légkört megteremteni, ami végső soron komoly mértékben elősegíti az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály kialakulását. , Az előzőekben a Petőfi Termelőszövetkezet ugy lett megemlítve, .hogy an. ak gazdasági profilja különbözik a másik 3 termelőszövetkezetétől, ^Valóban ^ ez a termelőszövetkezet nem annyira monokulturásszőlő termelő gazdálkodást folytat, mint a másik 3 termelőszövetkezet. Kedvezőbb is a ?etéÖ3K Termelőez. vetkezet tagságának helyzete, mert* a közösg.zdaság töbo üzemágra támaszkodhat, és nincs annyira kitéve annak, hogy egy- egy kedvezőtlen évjárat- mint pl. az idei év is - esetleg katasztrófába döntheti a termelőszövetkezetet. Annak ellenére, h.gy z Petőfi TSZ gazdasági iránya el tér a többi termelőszövetkezetétől a következőkben ismertetésre kerülő premizálási elképzelések megyalósithátők ebben a termelőszövetkezetben is onnélkül, hogy a fentebb emiitett feszülteéget eredményezné, A fenti megfontolásokból kiindulva, valamint a termelőszövetkezeti vezetőkkel történt megtárgyalás alcpján javasoljuk alkalmazni az 1963.-as gazdasági évre a következő anyagi Ösztönző' módszereket: Szőlőoromi zál ás: A ezőlőpr ^miz ...lásánál mindenekelőtt figyelembe kell ven. i, h.O; y a közös szőlőterületet külön kell v laszta ni a háztáji területektől.
