MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. november. 16.

125. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XI. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemek műszaki intézkedési terveinek végrehajtásáról. - 2. Jelentés a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönző módszerek tapasztalatairól, valamint a következő évi feladatokról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; fegyelmi ügyek.

Hozzászóltak a napirendhez: Schmidt Rezső Ahol én megfordultam, ott azt tapasztaltam, hogy a műszaki tervek teljesítése során főleg a termelékenység emelését célzó feladatokat hajtottak végre a vállalatok, mert ezeknek a végrehajtásához nem kellettek-alapok. Ezek a vállalatok nem tudtak arról, hogy amennyiben műszaki fejlesztési alapból megvalósítanak egy gépet és az sikerül, akkor azt a Pénzügyminisztérium, illetve a bank finanszírozza. A volt a tapasztalat, hogy azok a vállalatok Ls félnek tőle, akik ismerik, mert félévig is elhúzódott egy ilyen gépnek a finanszírozása, de állítom, ho y a vállalatok 80 %-a nem ismeri ma sem ezt a rendeletet. Fel kell hivni a vállalatok figyelmét arra, hogy a célgépek elkészítése műszaki fejlesztési alapból megtörténhet. Az is tapasztalat volt, hogy a fele a vállalatoknak uj gyártmánytervet nem tervezett. Azt szeretném javasolni, hogy nem-e lehetne együtt vizsgálni különböző szinten egyes szerveknek a ujitást is és a müszint tervekre vonatkozóan, mert. igy a vizsgálat sem egységes. Egységes tematika szerint nem lehetett vizsgálni,a vállalatokkal koordinálni kellene, illetve azt kellene megcsinálni, hogy a NÉPI Ellenőrzés, a Statisz- " tikai Hivatal és a pártbizottság egységesen alapon induljanak el» •A jelentésben szerepel egy pont, hogy a müszint tervek teljesítéséről a dolgozók nem tudnak. A mörmelési értekezleten a müszintterv állását is el kell mondani. Ha ez nem történt meg, akkor a Vállalatok figyelmét fel kell hivni erre. Ez a %-os arány nem tükrözi híven a müszint terveket, mert lehet hogy'a teljesítés jó csak az egy terv nem került megvalósításra azonban annak nagyobb a jelentősége, mint a sok másiknak, amiket teljesítettek. Van olyan jelenség is, hogy ugy állitják össze a müszint terveket hogy azok mind beruházási keretét igényelnek, ha kapnak rá-megvalósít ják, ha nem akkor azt mondják nem kaptunk rá keretet. A vállalatok és az üzemek riagyrészénéi nem helyeznek kellő súlyt arra, hogy a müszint tervek teljesítve legyenek. Anyagilag sincsennek erre ösztönözve. Erre vonatkozóan egységes tematikát kellene kidolgozni. ifj. Németh Tibor A beszámolóból .az tűnik ki, hogy a vizsgált üzeknél, ha nem is a müszint tervek ütemezése, de a megvalósítása a feladatoknak a III., IV. negyedévre esnek. Ez rendkivül nagy hatással van a termelés menetére. Én szükségesnek tartanám az olyan fontos intézkedések megtételét, amelyek nagyobb kihatással vannak a vállalat teljesítésére és arra, hogy a vállalatok már az I. negyedévben kezdjenek Jjozzá, mert a későn kezdés kapkodához vezet. Szó volt arról, hogy csak a Finomszerelvénygyár csinálta meg, hogy ezt év közben is megnézte, hogy áll ez a müszint terv, ha alacsonyabb volt, akkor év közben is változtatott rajta. Ez véleményem szerint nem egy törvény, hogy ezen ne lehessen évközben is változtatni, ha a szükség ugy kivánja. Tény aztán az is, hogy egyes helyeken olyan problémák vannak, hogy a müszint terv azért van meg, mert meg kellett csinálni. Itt látszik az is, hogy kevés ember vett részt benne. Nem volt elég elemző a vállalat munkája és nem vitatták meg a vállalatok dolgozóival. Ugy néz ki, hogy a műszaki vezetők azt hiszek csak rajtuk múlik ez. Pedig egyes feladatok végrehajtásánál nagyon lehetne támaszkodni a dolgozókra. Nekem az a javaslatom, hogy az építőipari vállalatoknál, ahol prob-