MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

Ezekben a tsz-ekben még mindig nen értik elvtársaink eléggé, hogy fő cél a ternéshozanok nevelése, a tsz tagok anyagi jólétének növelése, az áruternelés növelését. Ezeket a feladatokat csak a területek jobb, korszerűbb nüvelésével lehet elérnie Ebben érdekeltté kell tenni a tsz tagokat, tehát kell az anyagi ösztönzés. Ebben a kérdésben főleg a szaktásság akadályozza az előrehaladást. Azt is meg kell azonban őszintén nondani, hogy ebben a kérdésben a pártbizottság mi magunk sem voltunk eléggé következetesek, könnyen belenyugodtunk abba, hogy nen tudunk előre menni. A beszámolási időszak alatt is kellett még küzdenünk az ellen a helytelen szemlélet ellen, amely az ellenforradalon alatti egyes kijelentésekért örök időkre elmarasztalni akart embereket, sőt sokszor ezeknek a nunkába való részvételét is igyekezett megakadályozni. Pártunk VII. Kongresszusa határozata értelmében le kellett zárnunk az ellenforradalommal kapcsolatos dolgokat és azokat, akik azóta munkájukkal bizonyították, hogy tévedtek, azokat hagyni kell dolgozni.Itt is találkoztunk a másik véglettel is* A VB-nek nen egy esetben kellett visszautaistani flyan - taggyűlés által elfogadott - tagjrlöltfelvételi kérelmet, amelynek tulajdonosa az ellenforradalom alatt aktivan tevékenykedett. A Pártbizottság a beszámolási időszak alatt igyekezett a párttagság világnézeti nevelésén keresztül előrejutni a vallás elleni harc területén. Eredményként lehet megállapítani, hogy egyre kevesebbszer kellett fellépnünk elvtársak ellen azért, mert maguk, vagy családtagjaik vallásosak, vagy a családi ünnepeket egyházi szertartással bonyolítják le. Egyre több a párttagok és pártonkivüliek részéről az egyházi szertartások mellőzése a családi ünnepeken. Ezen a téren is további munkára van azonban még szükség, mert még ebben az évben is előfordult, hogy párttagok, sőt vezető beosztásban lévő elvtársak gyerekeit keresztelték, bérmálták, eskették, vagy hozzátartozóit temették egyházi szertartással* Szükség van itt a világnézeti nevelésre, de arra is, hogy minden párttagunk megérse, hogy a vallás a párttag szánára nem magánügy, hogy a marxista és idealista világnézet kölcsönösen kizárják egymást. Ebben a kérdésben sem lehet viezet prédikálni és bort inni. /Lakatosárugyár Merczel/ Fontos problémaként kezeltük a beszámolási időszak alatt a párttagság erkölcsi nevelését. Párttagjaink döntő többsége élejár a munkában, elsőrendű védője a társadalnl tulajdonnak, szerénysége, szorgalnas nunkája segíteni akarása, megbecsülést szerez a párttagság, a párt szánára. Egyéni életé is a párttagok zömének kiegyensulyoze«';t, pédanutató. Pártszervezeteink igyekeznek segiteni ezt a fejlődést. Azonban nég mindig nen került ez a munka az őt megillető helyre * Sokszor előfordul még, hogy pártszervezeteink elnézik, sőt néha meg is védik a kommunistát, ha fegyelmezetlen munkában, ha gondatlanul, felelőtlenül bánik a rábízott társadalmi vagyonnal, ha durva, a dolgozókhoz, ha családi élete nen rendezett; ha iszákos stb. Ennek aztán sokszor az az eredmónye, hogy az illető elzülli, egyszer-násszor társadalmi tulajdon elleni végségért a börtönbe kerül és elveszik a párt szánára. A beszámolási Időszak alatt 25 elvtársat kellet a pártból kizárni azért, mert hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz és 19 párttagot erkölcstelen életmód, vagy iszákosság miatta Ezek jelentős reszté meg lehetett volna akadályozni, ha pártszervezeteink idejében figyelmeztetik, felelősségre vonják ezeket a párttagokat. Ezen a téren is van javulás, mert ebben