MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

Városunk üzemei jelenleg kb 12ooo embert foglalkoztatnak. Az összkeresők 55 %-a az iparban dolgozik. Jelentősen javította a város szociális összetételét Felnémet Egerhez való csatolása, melynek következtében olyan jelentős üzemek kerültek a PB működési területére,, mint a FLnomszerelvénygyár, Ásványbánya, Cementipari Vállalat, Fürészüzem. A városban jelenleg loo ipari üzem, telephely működik. Ez a szám is mutatja, hogy a város ipara még mindég szétszórtan, többségében szükős, korszerűtlen telephelyen dolgozik. Üzemeink jelentős részének korszerűsítése egész üzemek uj telephelyre való költöztetését tenné szükségessé, mert a jelenlegi telephelyek sem városkép, sem terület hiányában nem bővithetok. Ez a helyzet különösen a tanácsi ipari üzemeinknél a termelés műszaki-fejlődésének is akadálya. A minisztériumi iparban a Hajtóműgyár uj csarnokának megépítésével, a 3utorgyár és Lakatosárugyár, az AKÖV tervbe vett kitelepítésével a helyzet jelentősen javulni fog. A beszámolási időszak alatt a lehetőséghez mérten történtek k rszerüsltásek és van előrehaladás üzemeink gépparkjának felujitása területén is. 196o-61-es évben 63 millió Forintot forditottak beruházásokra, amelyből mintegy 14,5 millió Forintot a géppark felújítására használnak fel. Munkavédelmi célokra, biztonsági berendezésekre az elmúlt 2 év alatt mintegy 5 és feélmillió Forintot ruháztunk be» Üzemeink dolgozóinak szorgos munkája eredményeként évről,évre több terméket adnak vállalataink a népgazdaságnak és export célokra is. Ennek eredményeként 196o-ban az 1959-es termelési szentet bázisnak véve Ipart üzemeink termelése 18 %-kal növekedett. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy ezt a termelés növekedést lo %-os béralapnövekedés mellett értük el. Ez azt futatja, hogy a növekedés nagyrészt a termelékenység növekedéséből származik. A termelékenység az egy munkásra eső termelési értéket véve alapul ugyanezen idő alatt 5,6 %-kál növekedett. A termelés minőségi mutatóinak Ilyen alakulása azt eredményezte, hogy a 3 éves terv előirányzatait városi szinten is jelentősen túlteljesítettük, a termelés felfutása, a termelékenység növe-. lése szempontjából is. így az 196-as termelési év jó indulási alapot teremtett 5 éves tervünk első évére kitűzött feladataink teljesitéséhez. 1961-es évben a PB az üzemi párt alapszervezetek, társadalmi szervezetekj gazdaság vezetés egyik legfontosabb feladata volt a Politikai Bizottság l'96o. szeptemberi határozatai végrehajtásának politikai, műszaki, gazdasági előkészítése és lebonyolítása. Az Í96o. évben eszközölt felmérések azt mutatták, hogy a város ipari üzemeiben használatban lévő normák nagymérvű fellazulása, valamint a vezetés színvonalának alacsony volta akadályává vált a termelékenység növekedésének. Ezekkel a feltételekkel nem lehetett teljesiteni a VII. kongresszusnak azt a fő célkitűzését, hogy a termelés felfutásának kétharmad részét a termelékenység növekedésével kell elérni. A Politikai Bizottság 196o. szeptemberi határozatai arra kötelezték a pártbizottságot, az üzemi pértszervezrteket, hogy tegyen intézkedésekét az elavult normák felülvizsgálására és a gazdasági és pártvezetés szinvonalának növelésére. A szeptemberi.határozatokat mind a pártbizottság, mint az üzemi pártszervezetek taggyűlései megvitatták és konferét határozatok, illetve intézkedési tervek születtek, azok politikai, gazdasági végrehajtására. A normarendezéseknek a vezetés szinvonala növelésének azt a célt