MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. augusztus. 10.
119. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról Eger város területén. - 2. Az Egri Városi Tanács jelentése a városfejlesztési tervek végrehajtásáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.
Egyre jobban azonosak az osztályok érdekei, a gazdasági talaj megváltoztatásával,és ezt kell tudatositani az emberekkel. Érzik ezt az emberek csak nem tudatosan érzik ezt a változást. A munkásosztály vezető osztály nálunk. De a maga elméleti politikáját nem az osztály dolgozza ki, hanem az osztály gyakorlata alapján a párt dolgozza ki és a pártnak kell oda bevinnie. Ez történik most,^hogy a szövetségi politikát nekik is magyarázzuk, hogy a munkásosztály gyakorlatát általánosította a párt és ezt magyarázni kell az embereknek. A másik probléma amit véleményem szerint erősebben ki kell hangsúlyozni. Egyre több ember jön velünk az alapvető kérdések megoldásában akik elismerik a szocializmus építésében az eredményeket, de emellett van bizonyos fenntartás a párt politikáját illetőleg és még nagyon sokszor halljuk azt, hogy jó eddig jól van de marad-e Így, nem-e taktikai fogá. Szóval elfogadj ált az eredményeket, de a jövőre vonatkozólag még van egy sor embernél bizalmatlanság és ezek elsősorban a volt közép-parasztok, a volt kispolgárok, az értelmiségiek, egyrészt a pedagógusok között is van véleményem szerint ilyen, de nagyobb számban az orvosok, ügyvédek és ilyen hasonló értelmiségi ^körökben találhatók, melyet véleményem szerint a napi munkával kell újra meg újra feloldani. Feloldja ezt a bizalmatlanságot automatikusan a szocializmus épitése, de a párt politikájának, a nevelő munkának, az emberek nevelésének ezt a feloldást gyorsítani kell és ez a jelentésből hiányzik. Ennek elsősorban szerintem az az alapja, hogy eaameileg nem értik a párt célkitűzéseit. Ez a nem értés bizonyos fokig - és a nem értés elsődleges oka - hogy a tudat fejlődése lemarad a gazdasági élet fejlődése mögött, de véleményem szerint a nem értésnek alapvető oka, hogy azért elég jelentős számban élnek ebben a városban olyan emberek, akik poligikailag és eszmeileg is nagyon messze vannak a marxizmustól, de nemcsak a pártonkivüliek. Ez az alapja annak, hogy féltik a munkásosztály, a párt vezető-szerepét, mert nem kéjesek megérteni,eszmeileg értékelni azokat a gazdasági változásokat amelyek végbementek. Én ismerek olyan elvtársat aki bármikor megvédi a pártot, mégis a párt egy^es elveit nem érti, nem képes felfogni és a párthoz való hűsége diktálja azt, hogy félti a pártot^. Ezeknél az embereknél az eszmei fejlődést kell gyorsítani és ezeknél naponta magyarázni kell azokat a gazdasági átalakulásokat, amelyek végbementek nálunk^Ezek az elvtársak nagyon jól megértették a p&^°nármas rejflosS'óffiSt és egy kicsit nehéz átállni arról, amit jól megértejttek egy másikra ami valami más, amit még nem értenek <#sr*xuaják bizonyosan, htegy mi a következménye. Kern értik, hogy miért nem kell, hogy a szegény parasztoké a vezető-szerep a termelőszövetkezetekben - mert erre 5 évvel ezelőtt még szükség volt - hanem azt kell mondani, hogy a parasztság egészével kell menni és mindenkit a munkája után kell értékelni. Nem értik meg a gazdasági változásokat és ebből következik, hogy féltik a pártot jóhiszemüleg. Ezeket az embereket meg kell érteni és nem szabad agyonütni, hogy nem képesek megérteni. Az a mi hibánk, hogy nem szorgalmaztuk a tovább-fejlődésüket és erősebben kell vitatkozni velük véleményem szerint és magyarázni nekik az uj gazdasági feltételeket, amely alapján másképpen kell dolgozni.