MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. május. 18.

113. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. V. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Jelentés a szőlőművelési munkák helyzetéről, a szőlő kártevői elleni védekezésről. - 3. Jelentés a Politikai Bizottság 1960. április 12-ei határozatának végrehajtásáról és a tsz-patronáló munka tapasztalatairól. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Barta Andrásné és Fehér Gyuláné pártból való kilépése; munkásőr-felvételek.

Könyvtári feladatok: A városban az alábbi könyvtárak vannak: A Megyei Könyvtárs felnőtt és gyermek részlege, a Megyei Könyvtárnak 2 fiókja a felnémeti körzetben és a III. sz. iskolában. Üzemi könyvtár 64, amely szakszervezeti-hálózatba tartozik. Iskolai könyvtárak általános és középiskolákban. A lakosság könyvellátottsága, könytárak állománya: A Megyei Könyvtár állománya 1961. XII. 31.-én 47,37o kötet Szakszervezeti könyvcárak 34,635 -"összes állomány a két hálózatban ' S2,oo5 kötet • 4 A két hálózathoz tartozó könyvtár állományát alapúi véve 1961. XII. 31.-én a városban ezer lakosra 2,115 könyv jut, A szakkönyyállomány mellett a legújabb ajeedményéket ismertető mező*, gazdasági és műszaki folyóiratokat is meg lehet találni kellő'számban a könyvtárakban. A Magyar Mezőgazdaság, Kertészet Szőlészet c. mezőgazdasági folyóiratok ugyanúgy megtalálhatók, mint a munkásokat érdeklő Összefoglaló, vagy speciálisan egy szakmai ágat népszerüsitő müszafolyóiratok. Az olvasómozgalom fejlődése: Az elmúlt 3 évben a város olvasómosgalma egészségesen hövekedett. Az eredményeket több tényező segítette pl. 1959-ben korszerüsitették'a könyvtár olvasószolgálatát és bevezették a szabadpolcos rendszert. 1960-ban átszervezték a gyermekkönyvtárat. A könyvtárat megtisztították a mai ember számára érdektelen irodalmi érték tekintetében silány könyvektől. • Az állomány fejlesztésénél pótolták a hiányzó klasszikusokat, s igyekezetek beszerezni mindazokat a mai tárgyú kiadványokat, amelyek hozzájárulnak az emberi tudat megváltoztatásához, segitik a város társadalmát a termelési kultúra színvonalának emelésében. Igyekeztek kiszélesíteni a könyvtár és a lakosság kapcsolatát, a könyvtár és a kulturális intézmények közötti kapcsolatot. Bérben 1961, december 31.-én a megyei ós a szakszervezeti könyvtárinak 9.o77 olvasója volt. Sz a szám egymagában is jelenti, hogy a varosban a lakosság 23.4 %-a olvas rendszeresen. Az olvasómozgalom fejlődése összhangban van a művelődéspolitikai irányelvek célkitűzésével, a város társadalmának célirányos eszmei, világ-. hézeti nevelésével, A nagy fejlődés mellett azonban azt is látni kell, hogy a tsz parasztokat ed-iig még nem tudtuk bevonnai az olvasómozgalomba. Eddig mindössze 22 tsz pai'asztot sikerült bevonni, mint rendszeres olvasót a mozgalomba. Bár az iskolai ifjúsági könyvtárakból a gyermekek által kivitt könyveket olvassák a paraszti szülők is. A lemaradás oka közé tartozik, hogy még nem sikerült a körzetekben létrehozni a körzeti,könyvtárakat. Megállapításunk szerint azonban a fő ok abban rejlik^ hogy a paraszti rétegeink, még igénylik a rendszeres olvasást, E terén fokozottabb tudatositó, szervező és nevelő munkára van szükség. Szükséges könyvanlcéntok utján felhívni a parasztság figyelmét egy-egy fontosabb szakmai, vagy világnézeti könyvre.