MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. május. 18.
113. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. V. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Jelentés a szőlőművelési munkák helyzetéről, a szőlő kártevői elleni védekezésről. - 3. Jelentés a Politikai Bizottság 1960. április 12-ei határozatának végrehajtásáról és a tsz-patronáló munka tapasztalatairól. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Barta Andrásné és Fehér Gyuláné pártból való kilépése; munkásőr-felvételek.
Jenéi Béla A jelentésben foglaltakkal egyet értek a határozati javaslattal kapcsolatban ugyan az a véleményem, mint a Fehérné elvtársnőnek. Azonkívül azt szeretném még megjegyezni, hogy véleményem szerint kicsit maximalista ez a jelentés és nagyvonalú. Nagy követelményeket állit. A mi alapszervezetünk sok kérdéssel foglalkozik és mégis a legtöbb helyen negatív vonatkozásban emiitik a Rákóczi Tsz-t. 1 eves az alapszervezetünk és tagjainak fele adminisztrativ munkát végez. A többiek közül 3 cigány, azonkívül ott van a Béta, akit itt azt hiszem mindenki ismer. Nem vonzók ezek a személyek a tsz tagságra. Ami a Bánfi ügyét illeti; amikor a mi pártvezetőségünk megalakult megegyeztünk abban, hogy mindenkit a munkája utón kell értékelni. A Bánfi töb szór megjelent az elnöknél és olyan munkát vállalat,hogy neki ne kelljen kimenni a határba dolgozni. Egyetlen kapavágást sem csinált és mégis szépen volt munkaegysége. Ezt az embert eltanácsoltuk. Azt mondtuk neki menjen és a határba dolgozzon. Egyetlen ellenzavazat nélkül bevontuk a pártoktatásba is és nem ugy kezeltük, mint kulákot. Csak azt szerettük volna elérni, hogy a határba dolgozzon. A Kovács elvtárs viszont nem az az ember aki nem meri megmondani a véleményét. Világosan megmondta ezeknek az emberteknek, hogy a közöst elvitték, de az eltulajdonításban ezeknek az embereknek a keze is benne van. Araikor én felvetettem ezt a kérdést egyenlő arányban oszlott meg a vezetőség és az elnöknek kellett eldönteni. Igen sok embernek benne volt a keze ebben. Ilyen tagság összetétel mellet elképzelhető, hogy az elkészített munkatervet hogyan tudtuk végrehajtani. Amikor az emberek közé ki kellett volna vinni, akkor elakadtunk. A vezetőket beszámoltattuk vezetőségi ülésen és módszerünk közé tartozott az is, hogy mielőtt fontos kérdéseket a vezetőség elé vittek volna, a kérdésben kifejtettük a véleményünket. G-yuró elvtársnak az emberi magatartása is nem egy esetben kifogásolható. Azonkívül ha a vezetőséget meg kellett volna győzni valamilyen kérdésben, akkor ő azt mondta, hogy ez a városi pártbizottságnak az utasitása. Példa volt erre a vezetőség kiegészités, ahol arra hivatkozott, hogy Kácsorné elvtársnő 2 személy kérdésében hogyan foglalt állást. Néhány kérdés ugy van felvetve, hogy a Rákóczi Tsz-nél nem csináltunk semmit. Én ma : ,am is néhány kérdésben megpróbáltam ugy állást foglalni, hogy az a tsz javát szolgálja. Pl a háztáji cseréket be kellett fejezni, mert már az úgyis elfajult. Ez is komoly mértékben gátolta a munka felvételét. A vállalások kérdése; a területnek 7-8 /S-át tudtuk csak családokra kiadni. Ez lett volna a pártonkívüli aktivahálózat első feladata. Megbeszéltük a feladatokat és másnap ismét összejöttünk és az lett ennek a vége, hogy azokat a személyeket győzték meg, hogy a vállalás nem helyes. Sajnos előbbrejutni nem tudtunk. Mi a visszahúzó erő. A Nagy József Tsz-nél tavaly is ezt csinálták, de nálunk ahol egy ember belekóstolt abba, hogy a munkaegység higitás is lehetséges ott már nagyon nehezen megy ez a dolog. Az volt az elgondolásunk, hogy munkacsapatokra osszuk fel a területet, de ez sem ment, mert ez már . kényszer. Mi helyettesíteni akarjuk a népnevelő munkát és az emberek nevelését, ezt sajnos a Gyúró elvtárs igyekezett igy beállítani, hiszen azt is én jöttem el bejelenteni a pártbizottságnak, hogy a Gyúró elvtárs a vezetőségi ülésen ugy nyilatkozott, hogy ne döntsünk, mert nincs
