MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. február. 9.

107. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. II. 9. - Napirend: - 1. Jelentés az ipari üzemek felkészüléséről az 1962-es termelési tervek végrehajtására és a munkaverseny helyzetéről. - 2. Jelentés az ipari üzemek kádermunkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Pápista János ügye; Takács Imre felmentése a IV. sz. körzet titkári funkciójából; Molnár József és Veréb József kérelme a munkásőrségből való felmentéshez.

A vizsgálat 3 orom cae.jállapitást n ert, ho ,,y a ö-Olgozók helyeslik'azt a módszert, hó y anyagukba betekinthes enek ks tájékoz ódh-~js sanak. <?% egyrészt kikaczdoöli a minősítések felülete ss igát, '-másrészt a dolgozók szórná..;a önbizalmat ad. A Télmgyári ES-nél pl. Gsak a dolgozókról készült(minősítésekbe tekinthet be. A^ kadenaunií :-:val való foglalkozás területén is van bizonyos fokú fejlődés. A gasdájégi vezetők - bár-hián

;

osan - de foglalkoznak a személyzeti munka Sgyea kérdéseivel. Még csak kialakulóean van az az elv, hogy az igazgató az üzem első káderese, A tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a* azdasági vezetők kádermunkaja területén van 'javítani való. Különösen ott, ahol az üzem kislétszáma miatt a személyzeti munkával külön foglalkozó személy nincs. A személyzeti előadók, a pártszervezetek és a gazdasági veze-' tés közötti összhang általában jó. Súrlódások nem igen fordulnak elő. 5%. összhang azonban csak egyes véleményadásoknál mutatkozik meg. A munkák végzésénél a rendszeresebb foglalkozás még kívánnivalót hagy maga után. II. A személyzeti munka ,an a kezdeti eredmények mellett bizonyos hiányosságok is tapasztalhatók; Elsősorban a foglalkozás és" a kádermunka végzéseben van probléma. Azokban az üzemekben, ahol nincs személyügyes az i azgabók és a többi 0

azdasági vezetők i.;,en hiányosan foglalkoznak a dolgozókkal. Hatásköri lista alig-alig található. A dolgozók minősítése — melyek a kádernyilvánta tásban figyelembe jönnének - mindössze 15-2o /5-os,, A Lakató s árugyárban pl 4o k^dernyi Ív ént ortásba vett dolgozó közül mindössze 14 személynek készítették .1 a minősítését. Az is előfordul, hogy a káderrel való foglalkozat csak harmadrendű' kérdésnek tekintik, hivatkozva arra, ho

0

y nincs-rá ido. A foglalkozás módszerében az elért eredmények mellett fogyatékosságok is tapasztalhatók, A Lakatósárugyárban pl. a szernél -zeti előadó munkamódszere nem mentes a régi helytelen gyakorlattól. A személyzeti mun•kát nyomozói- tovékenyseg

0 el helyettesíti. Az emberek megismerése helyett "rendőrségi kornyezetvizsgálat

5

' utjen próbál képet elkötni a dolgozóról. Természetes, hogy ez a módszer-kihat a Icaacsolat helytelenségére is. A vezetők felé nincs bizalom.T<^«*J^Uoí -c oa U-Orv^ <Xiutc Olyan nézetek is vannak, ho ,.y egyes i ,azgatók, gazdasági vezetők WA« tehernek, feleslegesnek tartják a személyzeti munkát ás ugy tekintik ;, hogy ez tisátán a személyzeti előadó feladata. Ahol pedig ilyen nincs, rendkívüli fo^yatékosságokkai iaizd ez a munkaterület. Egyes üzemekben lehet találkozni az emberekkel szembeni bizalmatlansággal, az őszinteség hián óval. A szovjaktivizmus még ma is érezteti karos -hatását egyes üzemekben. „-ÓLtálában az állapitható meg, hogy a kádormunka uj stílusával•keveset foglalkoznak a gazdasági vezetőink és a személyzeti előadóink. A vizsgált'üzemek közül a legkiegyensulyozottabb a k>.derekkel való foglalkozás a dohánygyárban, A gazdasági és műszaki vezetésben dolgozók körében a pártonkivüliekről alkotott véleményben s általaaan a pártonldLvüliokkol való foglalkozásban van navulás, de itt-ott meg megmutatkozik a helybelen módszer,