MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. január. 26.

106. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. I. 26. - Napirend: - 1. Jelentés a csőkutas öntözéses rendszer megvalósításának lehetőségeiről a város tsz-eiben. - 2. Jelentés a munkás- és tsz-akadémiák helyzetéről és további feladatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elfogadása és elutasítása; Pintér Vince és Jóvér János fegyelmi ügye; Bak Zoltán pártból való kizárása; munkásőrségbe felvétel.

MSZMP Városi Bizottsága Eger Eger, 1962. jan.19. J ELÉN T É. S a munkás és tsz akadémiák helyzetéről és további feladatairól. I. Az 1961/62-es művelődési év alapvezető célkitűzéseit továbbra is az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei, a VII. Kongresszus határozatai szabnák meg. j(fpkz irányelvekből a konkrét felejtelek figyelembe vételével egyik a- ' lapvető célként jelentkezett a város területén működő üzemekben dol-" gozó munkásság politikai és szakmai nevelése és ezen keresztül a tere* melékenyság emelése. Ennek a célnak a megvalósítása erdekében a többi más lehetőség kihasználása mellett komoly szerep jut a munkásakadémiáknak, -^zek az akadémiák a maguk rendszeres,tervszerű előadásaikkal, a hallgatók általános és szakmai ismereteinek bővítését és a tudományos olo~ pókon, nyugvó szocialista világnézet lei alakításának .elősegítését tűzték ki fő célul, A munkások közötti rendszeres?magasszinvonalu ismeretterjesztésnek ez a legjobban bevált formája, A munkásakadémiák egyik legfőbb célja; az MSZMP Politikai Bizottsága 196o. június 29.-i határozatában megjelölt feladatok végrehajtása. Ez a határozat a műszaki ismeretterjesztés fejlesztéséről szólva fontos feladatként jelölte meg az üzemi műszaki ismeretterjesztő alőa^^dások, tanfolyamok, valamint az azokon résztvevő hallgatók számának ^Rfcövelését. A munkásakadémia műszaki előadási nem részletekbemenő szakoktatást adnak, hanem tájékoztatást a szakma alapvető kérdéseiről: bemutatják a szakmai helyét a műszaki tudományokban, összefüggéseit a természettudományos alapismeretekkel, fejlődésének útját a múltban ás továbbfejlődésének lehetőségeit a jövőben. Bemutatják a szalma helyét népgazdaságunkban, megismertetik a hallgatóságot az ipari munka ás a" társadalom fejlődések összefüggéseivel, a termelés etikai és jo&L problémáival stb. Az egyik fő cél tehát a helyes műszaki szemlélet kaialakitása, olyan ipari munkasok nevelése, akik a mindennapi termelő munkájuk szúk korén tul látják 'ismerik a nagyobb összefüggéseket.. . is. Ezen tul, határozottan megjelölt gyakorlati célja a termelőmunka javításának, fejlesztésének segítése, a munka termelékenységének növelése, A hal .gátók a tanultak hasznosítani tudják a napi termelő munkájuk morcai. Bár nem veheti át a szaktanfolyam szerepét, azt nem pótolhatja, de