MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. szeptember. 8.

97. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. IX. 8. - Napirend: - 1. Kulturális terv az 1961-62. évre. - 2. A városi tanács jelentése a tsz-ek szüretre való felkészüléséről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

EGES VAROS NÉPirUVBIÉSI MbTKAT3hVS AZ 1951/62. ÉVRE. Eger város területén közel 40.000 la cos Kulturális igényének a kiélő bitesét keli megoldani az 1961/62-es népművelési évben. A lakosság heterogén összetételű. Többségét az üzemi munkásság és termelőszövetkezeti parasztság alkotja.Á város dolgozó parasztsága 1961= január-februárban indult el a nagyüzemi gazdálkodás utján, A város 4 termelőszövet cszetbe tömörült parasztsága növekvő szorgalmú munkakészséggel élte át a szövetkezeti feladatok megvalósítás óval járó nehézségeket. Az elért eredmények láttán egyre nagyobb tekintejre tettek szert a saját soraikból választott vezetők, Az időszerű termelési munkákat szépen határidőre végezték el. A termelőszövet-.cezet szervezése a város területén erositette - a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását. Ennek az üzemek részéről meginduló patronáló mozgalom az ékes bizonyítéka. A szociálista nagyüzemi mezőgazdaság megszervezése ujabb igényeket támaszt a művelődési munka szervezését és tartalmát illetően'. A lakosság foglalkozás szerinti összetétele alapvetően meghatározza, hogy a város területén végzendő művelődési tevékenység milyen irányban haladjon. Lakosság egyes rétegeinek más és más igénye merül fel a művelődéssel szemben és ezeket csak ugy lehet megoldani, ha az elmúlt két év jő tapasztalatait felhasználva tovább erősitjük a Párt és állami irányítás érvényesülését a kulturális életben. Az 1961/62es népművelési év feladatai csak akkor kerülnek elérhető közelségbe, ha az elmúlt év eredményeit és hiányosságait felhasználjuk a következő év munkájának megszervezésében. Az 1960/61-es népművelési év eredményei és hiányosságai: 496 ismeretterjesztő előadás hangzott el. Az emiitett előadásokat közel 24.000-en hallgatták végig. Az előadások közül 309 volt, amelyik a társadalomtudomány köréből merítette a témáit. Az összos előadásoknak 62,6 fc-a. A látogatók száma a társadalomtudományi előadásokon 13.000 fő volt, az összes látogatóknak 56 %-a. Az előadásoknak másik nagy csoportját a termé zettudományos előadások alkotják. Ilyen előadás 187 hangzott el a z emiitett időszakban, az összes előadások 37,4 %-a. Közel 11.000 fő hall gatta végig a természettudományos előadásokát, az összes hallgatok 44 %-a. Az arány a kétféle ismeretterjesztő előadások közt jobb az országos 33-34 %-nál, de feltétlenül fokozni kell a tudományos világkép kialakítását szolgáló ma már az általános műveltség körébe tartozó fizikai, biológiai és kémiai előadások számát. Érdekes megfigyelni, hogy ^a művelődési intézményekben tartott előadásoknak csak 25 %-a foglalkozik természettudományos témákkal, mig a TIT szervezet által üzemekben rendezett előadások fele-fele arányban oszlanak meg. A rendszeresebb, és tartósabb ismereteket nyújtó tanfolyamok közül 10 került megrendezésre. A 10 tanfolyamból, 4 szabás-varrás és három egészségügyi tanfolyam volt. A következő évben többet kell foglalkozni a mezőgazdasági jallefeü oktatás megszervezésével. A Szakszervezeti Székház a TIT-t^l közösen a város területén lévő üzemekben 7 munkásakadémiát rendezett. Ugyancsak az ismeretterjesztés szolgálatában állt a Szakszervezeti Székházban működő Ismeretterjesztő Filmszínház is.