MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. augusztus. 25.
96. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. VIII. 25. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek távlati fejlesztési tervéről. - 2. Jelentés a patronáló üzemek munkájáról. - 3. Jelentés a város ipari üzemei exportterveinek teljesítéséről. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Kocsis Józsefné, Gáspár Iván, Petruc István, Csuhaj István, Bíró Lajos, Pallagi Béla pártfegyelmi ügye; Farkas Elemér, a sütőipari vállalat főkönyvelője ellen fegyelmi vizsgálat kezdeményezése.
Ál lattenyésztés. Ú állattenyésztési tervünket a növénytermeléssel hoztuk összhangkan ér ennet következtében a minőségi fejlc.^.tós dohét szaraitss-. na.-er ---os á" 1 1 xtf ajoknái a kisebb mérvű mennyiségi fejleszses máileli Kern vehette figyelembe a Bizottság a szer/estragya szükségletet' mert nincs lehetőség3 olyan mérvű állattenyésztésre egyik tsz-nek sem. hogy a trágya szükségétet bizt >sitsajtodon egyes tsz-nél figyelembevettük a legelő a, legelő k^er.; édeset ÓS -áWK» mérten terveztünk legelő állatállományt. A hazta^x allatalxuman^r t^kanaány^zükségletét csak a "Petőfi" Termel következetnél vettuk figyelembe, de javasolda a Bizottság, hogy a növénytermelésben ^ar jelzett szántóterület fűlvntásból háztáji állatok részeié abraktakanány kiosztását tervezzenek a termelőszövetkezetek. Itt gondolunk azokra a területekre, amelyek szóló vagy gyümölcsös területből válnak szántóterületé* Helyes ez annál inkább ís, mert a város parasztságának nagy része foglalkozik saját szükségletére az állam felé leszerződött sertéshizlalással. A Bizottság feleslegesnek tartja a nagyobb mérmü állattenyésztés fejlesztését- éppen a fentiek alapján - és ezzel járó állatférőhely be uházási létesítéseket. Ezért igyekeztünk olyan állattenyésztést tervezni at adottságok figyelembevétele mellett tsz-einknél, amely állattenyésztés hosszabb ideig maradandó lesz a termelőszövetkezeteknél és igy a befektetett beruházások kihasználhatók lesznek. Fogaterők szükségletét termelőszövetkezetelnkénél a távlati tervek szerint igyekeztünk megtervezni. Ezzel kapcsolatban az az észrevételünk, hogy a •lóállomány csökkentése lehetővé válik 5 abban az esetben, ha a gépiesitést a tervezett gépi beruházást és a megfelelő gépek kihasználását helyesen szervezik meg a termelőszövetkezetek. A fogaterő tovására a fentiek értelmében növelhetik a haszonállattartásukat., A tenyész, hizó és igásállat összesitójében feltüntetett abrak és szálastakarmány szükségletben benne szerepel a növéndékállatok abrak és takarmányszükséglete is* A takarmányszükséglet kiszámítását a termelőszövetkezetek terve_ zési útmutatója alapján készitettük;, figyelembevóve az üzemikonyhák által fellelhető 5 illetve vásárolható moslékot, valamint a lovak részére előirt túlzott abrak mennyiséget. A tervezett állatállományon kivül pluszként javasolja a Bizottság 1962* év végére 3-"+ ezer db-os baromfi törzsállomány létesítését központi alapon a termelőszövetkezetek egyenlő; hozzájárulásával. Igen alkalmas hely lenne a Dutkai-féle kertben. A baromfi törzsállomány abrak; takarmány szükségletét nem terveztük meg ezt a négy termelőszövetkezet biztositani tudja. A baromfi törzsállomány létesítését szükségessé teszi a keltetőállomás lét-sitése, amely előreláthatólag 1962., évben létesül és: a törzsállomány lenne hivatott erre tojással való ellátására. A felesleges tojás mennyiséget eladásra egyenlő részesedés mellett terveznek meg a termelőszövetkezetek*
