MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. június. 30.

92. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. VI. 30. - Napirend: - 1. Jelentés az 1960. április 12-ei Politikai Bizottsági (sic!) ülés határozatának végrehajtásáról a tsz-ekben folyó politikai munkával kapcsolatban. - 2. Tájékoztató jelentés a funkcionáriusok túlterheltségének megszüntetéséről szóló titkársági határozat végrehajtásáról. - 3. Munkaterv a III. negyedévre. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elfogadása és elutasítása; Mikus László titkári funkciójáról lemond; Kiss Ferenc elbocsátása munkahelyéről; Gyenes Sándorné és Bálint Zsigmondné pártból való törlésüket kérik.

Igen fontos lesz a partoktatás megszervezése a tsz-ekben. En nagyon fontosnak látom a tsz tagok felkészültségét, hogy politikailag is máskép lássák a dolgokat, mert sokszor még a helyes intézkedésekkel is értetlenül állnak szemben. Pl. mikor a kapálásnál összevonták őket azt sem akarták megérteni, hogy miért volt erre az intézkedésre szükség. A vezetők politikai képzése is nagyon fontos, mert a Kobolák elvtárs elmondta nekem, hogy tegnap este a mikrofonba bemondta, hogy aki még nem vette fel a .munkát menjenek dolgozni, mert aki nem megy megvonják tőle az illetményföldet. Ez a tény is azt mutatja, hogyha jobb volna a politikai képzettsége, nem ilyen uton jobb eredményeket tudnának elérni. Magvasi ^'lorián: A Hangonyi elvtársnak ez az első jelentése a YB felé, amióta itt dolgozik. Tő-bet kellett volna vele foglalkozni nekem is, hogy^ jobban rendszerezze mondanivalóit és a leirt megállapításokat példákkal is alátámassza. > A Politikai Bizottság 196o. április 12.-I határozata azokkal a politikai módszerekkel foglalkozik, amit a tsz-ek életének fellendítése érdekében kellene tenni. Egy tsz-ben nincs még meg a pártszervezet. A meglévő pártszervezetek létszámukban is nagyon ggengék. Pl. a régi "Petőfi" tsz tagságának 25 %-a volt a párttagság, az átszervezett megnagyobbodott tsz-nek most csak 2.5 :&-a. Ezek az emberek ugy körülbelül tudják, hogy mit kell tenni, dolgoznak is, de ugy érzik, hogy nem futja az erejükből. A többi tsz-nél meg rosszabb a helyzet, mert tapasztalatlanabb a párttagság. A pártonkívüli aktiváhálózat kialakítására, azonban még a mi.erőnk sem futotta. A jövőben ezzel a kérdéssel kellene foglalkozni. Mi a tsz-ek megalakításától számítva ugy kb l-l arányban végeztünk politikai munkát. Minden ülésen ott voltunk és vitatkoztunk az emberekkel. A többi munkánk olyan amivel nem kellene nekünk ilyen erőteljesen foglalkozni pl. a teherautó igénylés, az építkezés és más gazdasági, kérdés. Ezt azért tettük, mert ugy láttuk, hogy a tsz^vezetők nem reagáltak megfelelő gyorsasággal bizonyos kérdésekre és ha mi nem segitünk a tsz-ek sqkmindentől elestek volna. Nekünk azonban a politikai munka a feladatunk. A tsz-ek elnökeivel sokat beszélgettem arról, hogy az rendkívül fontos, hogy a tsz tagság rendszeresen tájékoztatva legyen. Mért nem tu'jak azt megcsinálni, hogy amikor a tsz tagsága kint van munkán, miért nem tudjak a beszélgetősüket irányítani. Miért nem adnak nekik 'témát. Vitassák meg pl. a hibridkukorica termesztésének problémait. Ezt .leírni és a munkacsapat vezető ismertetné az emberekkel és pihenő közben lenne miről beszélgetni. Az a baj, hogy ezek még csak kijutnak az emberekhez valahogy, de az nem igen jön vissza, hogy az emberek hogyan reagálnak egyes kérdésekre. Pedig ezt nekünk feltételenül .tudnunk kell, hogy ezzel politizálni tudjunk. Jó lenne az is ha a vezetőségi ülések anyagát előre ismertetnék a tagokkal, máskép reagálna a tagság bizonyos kérdésekre, ha előre tudnának gondolkodni és egymás között megbeszélni bizonyos dolgokat. A taggyűlések sem jók, nem mindig a legfontosabb dolgokra reagálnak, mint amire a párttagságnak reagálni kellene. Elhanyagolnak, lebecsül nek bizonyos dolgokat, mint pl. a munkacsapatvezető és brigádvezetői értekezletek, nem tartják fontosnak. Mi pedig magyarázgatjuk nekik, hogy ezeknek nagy jelentősége van, meg kell ezeket rendszeresen tartani.