MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. március. 10.

84. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. III. 10. - Napirend: - 1. A középiskolai pártszervezet jelentése a középiskolai kollégiumok nevelő munkájáról. - 2. Jelentés a politechnikai oktatás helyzetéről és tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. - 4. Április 4-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: dr. Utassy István munkásőr-felvétele.

Az üzemek vezetői és a munkások véleménye a gyakorlati oktatásban résztvevő fiatalokról nagyon jó, fegyelmezett és példás magatartás tanusitanak, a ternrelő munkát komolyan veszik. Ez mutatkozik meg abban is, hogy a fiatalok között egyre nagyobb a fizikai munka megbecsülése és szeretete. Egyre-többen érzik, hogy az ő munkájúit nyomán is uj érték jön létre. A fiatalok közelebb kerültek a fit fizikai munkán ; keresztül a munkásokhoz, akiket megismerteké megszerettek, viszont a munkások is megszerették a fiatalokat. így érvényesül egyre mélyül a munkásosztály nevelő hatása, befolyása a fiatalokra, akik egyre fegyelmezettebbek, ugyanakkor a tanulmányi eredményeik is jobbak. Az üzemi gyakorlati foglalkozásokon résztvevő fiatalok latiak az üzemi élet fegyelmét, az elvégzendő munkák pontosságát es fontosságát, az elet komolyságát, felfedezik a társadalom számára saját hasznosságukat, hiszen igen sokszor komoly segitséget is adnak munkajukkái. Mindezek előnyösen hatnak vissza az iskolai munkára fs. A felületes, pontatlan, fegyelmezetlen tanulók ráébrednek, hogy az iskolában sem leheonek fegyelmezetlenek. Az üzemek vezetői ugy nyilatkoznak, hogy szivesen látják az iskola elvégzése után a fiatalokat, mint üzemük dolgozóit. A III. sz. ált. iskola és a Einomszerclnygyár szoc. szerződés keretében az üzem arra kötelezte magát, hogy az anyagi támogatáson kivül a VIII. osztályt elvégzett tanulók közül, akik kitűntek.a gyakorlati oktatásban felveszi ipari tanulónak. Az iskola ezzel szemben támogatást nyújt az üzem kulturális életében. A mezőgazdasági-gyakorlati oktatásban jóval kevesebb fiatal részesül. Ez adódik.abból, hogy a mezőgazdasági üzemünk is kevés volt /'Tangazdaság, gépállomás, kutató intézet/ az átszervezésig tsz-ink is gyengék és kis lát számúak voltait. Az üzemek és az iskolák kapcsolata jó és általában kielégítő, csalt erősen szükkörü és ai vezetőkre korlátozódik. Vannak már olyan törekvések, hogy a kapcsolatot kiszéesitsék. Egy-két- iskolában megalakult a Politechnikai Tanács, amelynek tagjai az üzemek iskolák vezetői, oszt .főnökök, 'gyakorlati, foglalkozást vezetők, szülők. Legnagyobb hiányosság az üzemek és iskolák közötti kapcsolatban, hogy a pedagógusok nagyobb része rendszeresen és folyamatosan nom látogatja a gyakorlati foglalkozásokat, és igy iskolai oktató-novelő munkájukban nem érvényesül és nem.is érvényesithetilt az üzemi gyakorlati oktatásban•tanultakat, szerzett Ismereteiket az egyes szaktárgyaltnál. Az üzemek vezetőit, a műszakiakat és a,' fiatalokkal foglalkozó oktatókat nem igen hívják meg az iskoláit nevelési és osztályozó '..rtekezléteire. Igy nem vitathatjált meg az iskol és üzem közös nevelési és oktatási problémáit.