MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. november. 18.
77. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. XI. 18. - Napirend: - 1. A városi ügyészség és bíróság jelentése a szocialista tulajdon védelmével kapcsolatos ügyészségi és bírósági munka tapasztalatairól. - 2. Eger Városi Tanács V.B. téli művelődéspolitikai terve. - 3. Információs jelentés az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló irányelvek vitájának tapasztalatairól. - 4. Különfélék: tsz-szervezéssel kapcsolatos bejelentés; Tarcali Lajosné visszahívása a vendéglátó vállalat vezetőségéből.
A szakkör működésénél iClgyeloríbe. vesszük- a csoport l/agjai~ nak életkori sgátosságait, az Iskola • áltol^idxrtrt elfoglaltságok, s a'csoport munkáját o szalont ok f igye lor. ibev ét uL ovcl irsnyitjuk. Ugy gondoljuk,, hogy a 14 tagu csoport ölben az ívben is teljesíti feladatát, l. szakkörön belül állandó világnézeti nevelés és színjátszó továbbképzés folyamatba feladat. Határidő: szeptember 1-től Felelős? Horváth Árpád szakkörvezető és Pintér Dezső olőadó e,/ A művelődési házban a? elmúlt évben működött rajz szakkör. Ennek a munkáját szeretnénk kiegészíteni akkor, áréikor a szakkör helyett rajziskolát szeretnénk létesiteni, az alábbi tananyag Ős órabeosztással: -Általános rajz és festés Heti 2 óra. ..'Cél: A reális rajzi szemlélet és negfeleő technikai készség kifeji oszt Jse . . Ih korációk éa m űvészeti i techjnjk^kf hoti 2 óra Cél: a./ izlésf ejlesztés , megfelelő alapvető készség és technikai i mer etek elsajátítása, a dekorációs munkák, faliújság elkészítéséhez, a képző és iparművészeti tecimikáknak és anyagtani sajátosságaiknak megismerése. .Művészet ^tö rténet. havi 2. óra. Cél: a. művészeti iránti szeretet elmélyítése, a művészet társadalmi szerepének és jelentőségének felismerése, az alkotások' eszmi tartalmának és formai s a ját oss againak megértése. A mult kapitalista rendszere csak egy kiválasztott kis réteg számára tartotta fenn a művészettel kapcsolatos tanulmányok lehetőségét. Célunk most az, hogy a művészettől foglalkozni akarók nagy része munkás ós paraszt s zárta az ásu Iie.ILgatókból álljanak. A szakkörvezetők a foglalkozást egyéni és közös korrektúrával irányitj a. A korrektura világos és közérthető módon tartalmazza a helyes munkamenetre vonatkozó megállapodásokat, A rajziskola non szorítkozik kizárólag az iskola tagjainak tanítására. Művelő tevékenységét a maga terüle•tén a tömegek kulturális felemolkcdésónek szolgálatába kívánja állítani. A művészettörténeti előadásokat a művelődési házon belül a nyilvánosság teljes bevonásával kivonják megtartani, A rajziskolában az oktatás folyamatos, működése szeptembertől június végéig tort. Az elméleti fogl síkozás ok május végével befojozést nyernek és a még rendelkezésre álló időben a szabadban való foglalkozáson van a hangsúly,. Az iskola befejezésekor, de már évközbon is házi kiállítást rendc zünk a tagok munkádból. A felsoroltak mellett az iskolának igen fontos célja az iskolai rajzoktatás sogitése. A gyengébb képességű rajzolók korrepetálása,a művészeti érzék fejlesztése, lemészetcsen a. rajziskola nemcsak iskoláskorú gyermekek . . részre áll il^L tva.
