MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. szeptember. 9.
72. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. IX. 9. - Napirend: - 1. Jelentés a felszabadulási munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Jelentés a IV. körzeti pártszervezet politikai munkájáról és a területi pártcsoportok tevékenységéről. - 3. Jelentés a városi tanácsi pártszervezet politikai munkájáról. - 4. Tájékoztató jelentés az 1960-61-es pártoktatási év előkészítéséről, a KISZ 1960-61-es oktatási tervére. - 5. Különfélék: Sóskuti Ferenc és Fogarasi János pártból való kizárása; Bognár Gábor fegyelmi ügye; Bernát Ferenc elleni feljelentés; Csomó János lett a patyolat igazgatója; Takács Imre a Hazafias Népfront városi titkára.
között dolgoznál-: az emberek, de az mégis megengedhetetlen .dolog, hogy minden üzemben egyforma lisztoól sütnek kenyeret és az egyik üzletben nagyon jó a kenyér, a másikban ehetetlen. Itt gondolom, hogy a nevelő munka nagyon sokat segitene#. x Hartman István : A problémákkal, amik ezeknél a vállalatoknál vannak mi is egyetértünk, mert olyan körülmények között dolgoznak, hogy képtelenek a tervüket teljesiteni. A Sütőipari V-nál túlóráztatás nélkül nem tudnak elég kenyeret sütni. Az is igaz, hogy a "utóbbi időben rengeteg panasz van a kenyér minőségére, és ezt azzal magyarázzák, hogy csirázott gabonából van a liszt; De ha ez igy .van, minden üzemnél egyforma a liszt, s mégis a : kenyér minőségében nagy az eltérés, az egyes üzemeknél. Véleményem szerint igaza van a Kónya elvtársnak, többet kellene ezekkel az emberekkel foglalkozni és nevelő munkával elérni, hogy többet törődjenek a kenyér minőségével. Kácsor elvtársnő összefoglalója: Véleményem szerint nagyon jó, hogy ezt a kérdést napirendre tűztük. Amikor a jelentés készült még nem tudtuk, azt amit ma már tudunk a Putnoki elvtárs által tartott értekezlet alapján, de mégis napirendre tűztük, mert láttuk, hogy problémák vannak, éppeh a statisztikai hivatal jelentése alapján.. ! A vizsgálat alapján kiderült, hogy a mi vállalataink nem a tervek alapján gazdálkodnak, méghozzá éppen a költséggazdálkodás területén nem gazdálkodnak a tervek alapján. -A gutnoki elvtárs olyan kérdésekről tájékoztatott bennünket a titkári értekezleten, hogy ez amit mi tapasztalatunk, országos jelenség. Országosan az a helyzet, hogy 12-13 %-a.l emelkedett a termelés, de ugyanakkor csaknem olyan mértékben emelkedett azanas uj munkások beállitása is. Kevés olyan vállalatunk van, ahol a termelékenységi tervet teljesítették volna. A termelés emelkedése uj munkások beállításából és.túlóráztatásból származik. Az uj munkások beállításával, túlóráztatásokkal emelkedik a lakosság vásárlóképessége, ez 'jelentkezik a piacon, viszont a termelés nem jtfc tart vele lépést. Az árukészleteink csökkentek. A vásárló erő gyorsabban növekszik, mint a termelékenység. A kongresszus megállapította, hogy a mi pártszervezeteink többet foglalkoznak a termeléssel, mint azelőtt. Ez' igaz, de a mi pártszervezeteink termeléssel való foglalkozása arra szorítkozik, hogy beszámoltatják az üzem vezetőit, s ezzel be is zárul. Megkapják a mérlegbeszámolókat, aminek alapján látják, hogy probléma van egy sor vállalatnál a különböző mutatókkal, s semmi intézkedés nem történik, hogy ezeket a problémákat felszámolják. Nem foglalkozunk megfelelően a termelés mutatóival, pedig ez lassan létkérdés lesz Magyarországon. 1.956-ban felvettünk egy csomó kölcsönt, s hozzá kell fogni ezt visszafizetni. Miből fizetünk vissza, ha a termelékenységünk nem emelkedik megfelelően? A termelékenységünk azt sem tudja fedezni, amit a vásárló erő felvesz. Erre komoly gondot kell forditani, el kell érni, hogy a vállalatok gazdaságosan termeljenek.
