MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. május. 6.
65. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. V. 6. - Napirend: - 1. Jelentés az egri városi művelődési ház téli munkájáról és a további feladatokról. - 2. Jelentés a Pedagógiai Főiskola párt- és KISZ-szervezetének a kollégiumi nevelés terén végzett munkájáról.
JELENTÉS az egri Áll .Pedagógiai, Főiskola párt- és KISZ-szervezet ének a kollégiumi nevelés terén végzett munkájáról. Bevezető. A KISZ Központi Bizottságé, valamint a Művelődésügyi Minisztérium kidolgozta azokat a közös Irányelveket, emeljek segítségével a felsőoktatási intézmények diákotthonait fokozatosan ujtipusu kollégiumokká lebet - és kell - fejleszteni. Az Irányelvek alapgondolata az, hogy a régebbi kollégiumok valóban pozitiv és ma is hasznosítható tapasztalatait a mai viszonyok közöt$, a szocialista nevelés követelményeinek érdekében a legcélszerűbben gyümölcsöztessük. A kollégiumoknak olyan egyértelműen és következetesen szocialista nevelőintézményeknek kell len-r niök, amelyek hatékony segitsóget nyújtanak az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiben megszabott célkitűzések - marxista-leninista világnézetű, magasfoku politikai, szakmai és általános műveltségű szocialista szakemberek nevelése - megvalósításéhoz. Mivel nálunk - főként a kollégiumi nevelőmunkában elért eredmények folytán - már a,-' mult évben megteremtődtek ennek feltételei, ezért a KISZ Központi Bizottságának és a Művelődésügyi Minisztériumnak az volt az álláspontja, hogy a főiskola állami vezetése és a KISZ Bizottság közös felterjesztése alapján főiskolai diákotthonainkat kollégiumokká nyilvánítja. Diákotthonaink kollégiumokká történt nyilvánítása fokozott feladatokat ró nemcsak a kollégiumi bizottságra, hanem az egész főiskolai nevelőtestületre, hiszen kollégiumaink nevelő munkája a főiskola nevelő munkájának szerves része, annak elmélyitése és kiegészítése. Ennek megfelelően a főiskola munkaterveiben mindig nyomatékosan szerepel, hogy a kollégiumi nevelésben meg kell vslósitani a tanári kar és a KISZ harmonikus együttműködését egy közösen kialakított nevelési terv végrehajtásában. A 11 tagból álló Kollégiumi Bizottság, amelybe a kollégiumi igazgatók, gondnokok, a diákbizottság titkárai mellett olyan főiskolai oktatókat vontunk be, akik szivükön viselik a kollégiumi nevelés problémáit, « feladatául tűzte ki, hogy rendszeres és konkrét pedagógiai közreműködésével állandóan segitse a kollégiumi nevelőmunkát, behatóan elemezze a nevelőmunka állapotát, eredményeit és hiányosságait, egy-egy tanév folyamán legalább két izben jelentést terjeszt a főiskola tanácsülése elé, A Kollégiumi Bizottság a fent megjelölt feladatokat szem előtt tartva az alábbiakban számol be a főiskolai kollégiumi munka jelenlegi helyzetéről, főként pedig arról, hogy mi az uj a legutóbbi időkben a kollégiumok munkájában. Mindnyájan tisztában vagyunk- azzal, hogy az ujtipusu kollégiumok kialakítása nagyhorderejű felsőoktatás-politikai és ifjúságpolitikai lépést jelent, hiszen nálunk is a főiskolai hallgatóság döntő többségét érinti, sőt, - ezen belül is főként a munkás- és parasztszármazásu hal 1 gatók igen nagy tömegét. Az egri Áll.Pedagógiai Főiskolának két kollégiuma van: egy koedukált /Széchenyi-uti/ és egy leány-kollégium /Klapka utcai/. A koedukációra azért volt szükség, mert a főiskolai hallgatók több mint kétharmada leány, a kollégiumok befogadó képessége pedig körülbelül azonos. A két kollégiumban összesen 302 hallgató lakik. Á koedukált kollégiumban 140-en, a lány-kollégiumben 162-en laknak.
