MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. március. 1.
60. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. III. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatairól. - 2. Jelentés a párttitkárok továbbképzésének tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató jelentés az MHS (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) Eger város területén végzett munkájáról. - 4. Különfélék: megyei tanácsi pártalapszervezet vezetőségébe Czakó Kálmán, Csepei Károly és Mucsi Sándor felvétele; Elekes Kálmán munkásőrnek elfogadva.
A fent említett eredmények azonban bár igen komolyak mégeem jelentik azt, m intna nem lenne semmi .hiba, és mindent megtettünk volna, amit kell. Vannak üzemek, amelyekben alig alig folyik valami politikai munka. Pl. Sütőipari V., Megyevill. Tata zó, de bajok vannak.e téren a Lakatosárugyárban is. Másrészt azokban az üzemekben is, amelyekben jó politikai munka folyik, van bizonyos %-a a munkásoknak,, akikre nem terjed ki a párt ás tömegszervezetek nevein munkája. Ilyenek pl. a vidékről bejáró dolgozók, d.e még ezen tul is vannak, akik kimaradnak. Nem megfelelő a,fiatal tanulókkal való foglalkozás sem az üzemekben. Pl. az Építőiparban és a Hajtómügyárban. Kincs megfelelő politikai munka a munkásszállók lakói között sem, ezek eléggé magukra vannak hagyva. Eőleg a kisebb üzemekben a munkásokkal csak akkor beszélgetnek ideológiai politikai kérdésekről, amikor valami kampány feladat van, nem törekednek arra az elvtársak, hogy az időrzerü napi politikai kérdésekről beszélgessenek velük. Tehát hiányzik a mindennapi politikai felvilagositó meggyőző munka. Nem minden üzemi pártszervezet és tömegszervezet küzd még a lehető legjobban a nacionalizmus, antiszemitizmus, vallásosvilágnézet, stb, ellen. . II. G-ezda sági kárd .ések: A város munkásai egyetértenek azzal, hogy a szocializmus épitése során a dolgozók életszínvonalának állandóan emelkednie kell. A munkások tuln-omó" többsége megértette, hogy ezt viszont csak a termelés ás a termelékenység emelkedésével lehet megvalósítani. Ezt bizonyitja, hogy a munkások megértették a KB. 1959• márc. 6-i határozatát és ennek eredményeként széleskörű munkaverseny bontakozott ki, amelyben egy pár üzem kivételével konkrét vállalások születtek. A vállalásokat az üzemek teljesítették, ső legtöbb üzem telteijesitette, s növekedett a termelékenység is, A KB. márc. 6-i határozatában javasolt célt a város munkáéai is vágrehejtották. Meg lehet állapítani, hogy az üzemi pártszervezetek egyre inká.b a termelés fele fordulnak. Tavaly még voltak vit4k, hogy kinek kell a munka vers enyt szervezni a szakszervezetnek e vagy a pártszervezetnek. Ezen vita már nincs. Igaz ezen sokat segitett az MSZMP, kongresszzsának határozata, mely szerint a pártszervezetek munkájának középpontjában a termelésnek kell állnia. Javult a pártszervezetek termelést ellenőrző munkája t vezetőségi és taggyűlésen tárgyalják meg a feladatokat a párttagokkal, azután mozgósítják a pártonkívüli dolgozókat. A kommunisták kevés-kivétellel élenjárnak a termelésben. Igyekeznek jobban • támaszkodni a dolgozók kezdeményezésére, javaslataira. Tavaly még több üzemben előfordult,•hogy.a munkások véleményének kikérése nélkül tették meg a vállaláeoket a márc-usi határoz után egyes üzemekben. Hiba volt az is, hogy a ük-nkáyerseny szervezés során még érvényesült.helyenként az egészségtelen mennyisé ,i szellem, továbbá hogy egyes üzemekben, mint pl. o^ Hajtómű gyárban résztben létszám részben pedig túlóra növekedéssé
