MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1959. május. 29.

42. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1959. V. 29. - Napirend: - 1. Beszámoló a hajtóműgyár jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. - 2. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáról. - 3. Különfélék: Kristóf László pártbüntetése; Nagy Jánost, az Autóipari Forgácsoló Gyár volt igazgatóját a pártból kizárták; párttag- és munkásőr-felvételi kérelmek. - Beszámoló jelentés az Autóipari Forgácsoló Gyár munkájáról, terveiről.

Hozzászóltak az I. napirendhez: Suránji elvt. a KGM. kiküldötte Kapitány Lajos a Hajtóműgyár kiküldötte iiartman István Fülöp Gyula Rózsa László szolnoki János Zimándi Mátyás Egri Gyula Egri Elv társ összefoglalója; • Helyes volt napirendre tűzni ezt a kérdést, még akkor is,ha a vállalat, mozgalmi és egyéb vonatkozású munkáját nem tudtuk megtárgyalni, mivel erre a jelentést nem készítettük el. Srdömei volt"azért, mert az alapvető kérdés az volt, hogy mi lesz a vállalat perspektívája. Ez egyszerűnek látszik Budapesten, de itt helyben mi magunk sem tudtuk, hogy mi a tényleges helyzet. A legutóbbi tárgyalásoknál ugy tájékoztattak a budapesti elvtársak, hogy javaslat van a miniszter felé, de van olyan törekvés egyes elvtársak részéről, hogy bebizonyítsák azt, hogy itt Egerben ez a vállalat nem jó és most ők "bizonyító eljárást" folytatnak, hog^ itt maradjon a vállalat Egerben. Hivatalosan a további intézkedésről értesítést nem kaptunk. Rózsa elvtárs sem tudott megfelelően informálni bennünket. Politikailag sem tudtunk határozottan kiállni annak bizonyítására, hogy az üzem jövője mi lesz. Mi magunk sem elég határozottan magyaráztuk meg az embereknek, hogy mi lesz a sorsuk. Ha ezt mi megtettük volna, a dolgozók többsége helyesléssel fogadta volna ezt a döntést. Ezt pótlólag kell megcsinálni. A megbeszélés eredményeképpen elsősorban kommunista aktiván, később a gyár dolgozói között tisztázni kell. Ha ez meg van mi bátran tudunk intézkedni egyrészt gazdasági, másrészt politikai sikon. Ebben az üzemben voltak politikai, gazdasági és egyéb eredmények, de voltak kisebb-nagyobb hibák is. Egyik probléma az volt, hogy sűrűn változtak a profilok. A politikai munka alapja ennél a vállalatnál nehéz körülmények között teremtődött meg. A Tefu után ez a vállalat volt, amely legjobban kompromitálta magát az ellenforradalomban. Azt tudtuk, hogy Nagy János a voit igazgató kisebb-nagyobb ingadozást követett el, de most a vizsgálatnál derült ki, hogy nemcsak ingadozott, hanem át állt az ellenforradalom oldalára. A Városi partbizottság hibája volt

? hogy az ellenforradalom után ezt nem vizsgáltuk meg alaposan. Két évig volt a vállalat igazgatója az ellenforradalom után és a pártban is aktiv szerepet töltött be. Ilyen talajon indult el a politikai munka, és hogy ilyen helyzet következhetett be az ellenforradalom alatt az mutatja, hogy az ott lévő elvtársak nem mentesek az opportunizmustól, a karrierizmustól. Másrészt azért nem foglalkoztunk konkrétabban a politikai munka megerősítésével, mert ez a vállalat mindig a felfejlődés előtt állt, és számítottunk arra, hogy ha nagyobb létszámú üzem lesz, akkor rendezzük az ottani helyzetet a mozgalmi munkával kapcsolatban. Mi tudtuk, hogy a mozgalmi munkát az üzemben rendezni kell, de most sem tudtuk, hogy hogyan fogjunk hozza, mint nagyüzemhez, vagy olyanhoz, amely marad jelenlegi álla irtában.