MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. április. 25.

18. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. IV. 25. - Napirend: - 1. Jelentés a finommechanikai vállalat pártszervezetének munkájáról. - 2. Jelentés a pártszervezetek agitációs munkájáról. - 3. Második negyedéves munkaterv. - 4. Különfélék: Kristóf László tanácselnök-helyettesnek, Csécs István a munkásőrség fegyelmi bizottságába elfogadva; Szkálasi Gyula pártból való kizárása; Tóth Lajos tagfelvétele; javaslat a munkásőrségbe és a pártba.

- 3 A III-as körzet segiti a tanács tagi beszámolók megszervezését is ás ott van a pártszervezet részéről is egy elvtárs, aki a politikai kérdések megbeszélésében is segit a tanácstagnak. A II-os körzetnek van három bizottsága, egy paraszt bizottság, egy értelmiségi, egy ipari bizottság ás ez mind. a maga területének problémáival foglalkozik.. A paraszt bizottság fő területe a Gárdonyi Gazdakörbe végzett-felvilágosító munka, de végeznek csoportos beszélgetéseket is. Az értelmiségi bizottság a pedagógusok között és a szülői munkaközösségben is végez politikai munkát, az ipari , bizottság a körzet területén lévő kisebb üzemekben és kisiparosoknál. A II. III-os körzetnél rendszeresen résztvesznek a szülői értekezleteken és ott igyekeznek a gyermekneveléssel képcsőlatos kérdésekben segitséget nyújtani a pedagógusok részére, másrészt igyekeznek hozzászólásaikkal a szülők nézeteit formálni. Ennek érdekében a III. körzet pártvezetősége az iskola igazgató elvtársakkal is tanácskozás'okat szokott tartani. A III-as pártkörzetnél tartanak k i s gy ül é s eke t is . Egy néhány alapszervezetnál pl. Börtön^ Fűtőház tártnak sajtóvitat ahová bevonják a pártonkivülieket is és ott megmagyarázzák a felvetődő problémákét. Volt bizonyos házi és egyéni agitáció a népújság napilappá való átállásával kapcsolatos sajtóterüesztés alkalmával. Van kis mértékben a pártkiadványok terjesztésével kapcsolatosan, de ez lényegében egy-egy emberre korlátozódik, aki ezzel rendszeresen foglalkozik. A fent vázolt agitációs és tömegpolitikai munka azonban nincs meg általában a pártszervezeteknél. A pártszervezeteknek cs?k egy kis részénél kb. egy negyedénél. A pártnapoket a pártszervezeteknek kb. 4o-4-5 %-e megtartja rendszeresen, ezen tul "egy részük ka néha tart egy-egy pártnapot, a többi pártszervezet nem végez lényegében tömegpolitikai munkát, a taggyűléseken kivül. A jellemző a kivételek ellenére is az, hogy a partnapokon az üzemi értekezleteken a nagyobb tömegelőadásokon aktivá értekezletein ken stb. kivül kifejezett irányított agitációs munka nem folyik. Megszűnt az a kényszeritő helyzet ami volt az ellenforradalom után és most "nyugalom" van. A törnegelőodások alapján végeznek bizonyos agitációt a párttagok és van bizonyos csoportos és szemléltető agitáció és a pártszervezetek pártcsoport értekezleten, taggyűlésen, pártnapon megbeszélik a tagokkal, hogy az adott időben miről kell beszélni és mit kell szemléltetni, de nenek a munkának az értékelése, a taeesztalstok felmérése és a tapasztalatok elterjesztése már kevésbbé van meg, mondhatjuk nincs is, A párttagság egy részénél bizonyos huzódozás tapasztalható a tömegek megnyerésére irányuló politikai munkától és a pártonkivüliek* kel folytatandó vitáktól. Ez egyrészt a párttagság elméleti fogyatékosságaiból ered, másrészt mutatja, hogy a burzsoázia és az ellc-nforradalmárok által keltett ideológiai zavar íaég meg van a párttagság soraiban.