MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. április. 11.
16. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. IV. 11. - Napirend: - 1. Jelentés az építőipari vállalatok munkájáról. - 2. Különfélék: dr. Csernyik József helyett az ellenőrző bizottságba került Zsíros Ferenc az Egri Dohánygyárból.
Az J3M. vállalat SjpitófveJWtőeésének jelenleg folyó több munkái I f gerben „ I önvédelmi Min: sztérium 48 lakée.a . 1 millió F-t. I Kiszöv eaékliáz folytotéga ' 2,5 " Ped.Főiskola folytatása . 1,5 » Stadion öltöző, keritós 3oo ooo " Mütrágys sze icséző 45O ooo " Második félévre húzódik I 8 tantermes iskola 8oo ooo " 36 lakás • 700 000 " A HM. ápit^ipari V több munkáit s korház és az SZTK kivételével I a na gye különbőz'' területein végzi. - I Az ÉH. ápitőiparnál az egy főre' eső havi termelési érték 5000 Ft. I A Ili. épitc'ipornál az egy főre. eső termelési érték alacsonyabb, I csak 3000 Ft, Az egy szakmunkásra eső havi átlagbér mindkét.vállalatnál 1500-I800 FI körül van. A segécmunkás tlagbér 800-I000 Ft, I A munkafegyolea nind két vállaltnál javuló a jelenleg foglalkozta- I tott dolgozók többsége a tél folyamán is a vállalatnál dolgozott. I Megszervezték^ hogy csak a ledolgozott munkáért fizetnek bort, I a későngövektől, ha munkába áll levonják 0 kiesett időt, vagy esetenként hazaküldik és nen dolgozhat azon a napon. A vállalatok vezetősége és pártszervezete foglalkozott azzal is, hogy megártsák a dolgozók -a munkafegyelem jelentőségét. I Vonnak még hiányosságok, ami egyrészt abból ered, hogy a I munkahelyek nagyon szétszórtak, nem megfelelően ellenőrzizhetők a munka kezaése, lefolyása. Probléma az is, hogy a dolgozók több- I sége nem helybeli, 9 hátvégi hazautazás és visszautazás' is zavar- I ja a fegyelmet, I A vállalat vezetőségei a lehetősé;: szerint ma már megnézi, hogy I kiket vesz fel a vállalathoz dolgozni. Ha előfordul, 8 notórius I feg^elnozettle-nkedőket eltávolítják a vállalattól. I A társadalmi tulajdon védelmének helyzete, szintén körülményes a I széttagoltság^miott. Bár ezen a téren is javulás van. kisebb I szabálytalanságok ugyan előfordulnak, amelynek többsége nem e tár- I sadalmi tulajdon eltulajdonitásából ered, hanem felelőtlenségből, nem óvják megfelelően a kiadott szerszámokat, anyagokat. I A társadalmi tulajdon ellopkodása főleg az épitő vállalatok részére szállitó vállalatoktól történik - Bclsped, Teíu. a leszállitásre kerülő anyagokat nem mindig hiánytalanul adják at. Az átvétel az építőipari vállalatok részéről sok esetben nem jól van megszervezve, pl. az átvételt az ágjeliőrökre bizzák. A vállalatok részéről az anyagok tárolása raktározása sem mindig kielégítő. Sok ecetben csak egy dróthálóval körülvett területen raktároznak, noha még ez sincs meg. Az utóbbi iég'bn tettek lépéseket'a raktár fegyelem megszilárdítására, mind két,-vállalatnál társadalmi tulajdont védő brigádokat hoztak létre. Ezen tul a fokozatosabb ellenérzés mellett, különböző értekezleteken tudat.oltják a dolgozókkal a társadalmi tulajdon 1 védelmének fontosságát és ha torozott rendszabályokat alkalmaznak azok felé, akik a társadalmi tulajdont megsértik.
