MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1958. március. 28.

15. ő. e. (1. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1958. III. 28. - Napirend: - 1. Jelentés az üzemi tanácsok munkájáról. - 2. Jelentés a párt- és tömegszervezetek munkájáról. - 3. Különfélék: munkásőrségbe való felvételek; Veiner Jánosné és Becskei Sándor pártból való kizárása; Selmeczi György pártba való visszavétele; párttagjelöltek névsora.

A felszabadulás után lényegében egy ideig még ugyan az volt a helyzet. A párt akkor az ujjáépitessol, a fosizmus elleni harccal, a proletárdiktatúra előfeltételeinek megteremtéséért folyó harccal volt elfoglalva. Az ateista propaganda háttérbe szorult.^ Az első dolog volt az, hogy 1948-ban államosítottuk az iskolákat, és ezzel a fiatalok nevelésének vallás alapját megszüntettük. 195o-ben feloszlattuk 0 szerzetes rendeket, 1951-ben megkötöttük az állam és az egyház közötti megegyezést, s akkor létre jött az Egyházügyi Hivatal, amely állami vonalon hivatalos szerve ennek a munkának. Az ellenforradalom előtt kimondott ateista propaganda, de különösen színvonalas ateista propaganda nem folyt. Főleg politikai harcot vivtunk és ezzel előtérbe kerültek az adminisztratív módszerek. Megtiltottunk évszázados egyházi szokásokat, körmenetet, stb. A misék alatt főleg nagyobb egyházi ünnepek alkalmával különböző módszerekkel igyekeztünk zavarni, traktorok felvonultatásstb. Egyes papok cselekedeteinek kipeílengérezése, sajtón kereszt"!, a hittanbeiratkozásnál a direkkt módon való agitalás, hogy no irat kozzanak be, másrészt a különböző módszerek alkalmazása áz iskolák ban, amellyel igyekeztünk elérni, hogy azok 0 .gyerekek akik beiratkoztak ne menjenek a hittanóráén'. Mindennek eredménye az lett, hogy a papokból, az egyházból mártirt •csináltunk és azok, okik vallásosak voltak annál jobban mentek a templomba, ele mostmár még azok is elmentek, akik addig nem jártak. Az egyház és a papok mellé álltak bizonyos értelemben azok is, akiket állami vonalon valamilyen óérelen, vagy megszoritás ért, mert ezeket a papság azonnal igyekezett befolyásolni. Emellett az emberek, köztük a párttagok nevelése elmaradt. Tudatos szervezett ateista propaganda es felvilágositó munka kevés volt, A TTIT tartott néhány ilyen előadást üzemekben, de igen keveset, mivel előadó gárdájában nem volt és ma sincs elegendő előadó aki erre megfelelő és hajlandó lenne. Ezzel szemben viszont rendszeres vallásoktatás folyt legálisan ás illegálisan. Ezt segítették a feloszlatott szerzetes rendek tagjai is. A lakosság jelentős része igy vallásos maradt. Ezzel kapcsolatos munkánknak mégis volt némi eredménye az, hogy a fiatalság az iskolában nem kapott vallásos, nevelést, hanem az anyagod természettudományosan voltak megírva. Ezt segítette az úttörőkkel való foglalkozás is. Másrészt a párton belül - bár ott sem folyt rendszeres, tervszerű ateista propaganda -.a párttagság nagyrásze természetesnek tartotta a vallás ellenességet. Azonban az ateista nevelés hiánya miatt családtagjaikat és környezetüket nem tudták ezirányban megfelelően nevelni, befolyásolni. Az ellenforradalom alatt a klérus önáló dolgokat nem csinált, nem állt élére nyíltan ellenforradalmi cselekményeknek. A helynök megmondta nekik, hogy semmibe no vegyenek részt. A forrad,.Imi bizottságba kértek tőlük egy papot és annak is azt az utasítást adták, hogy ha ott megtorlásrólj stb-ról lesz szó, igyekezzenek leszerelni. Ez a személy oztanbmn később szervezte a kisgazdapártöt. A helynök a Mindszenthy programmal sem értett egyet, azt mondta, hogy ha ők most a parasztságtól vissza akarnák venni a földet, akkor azok szét vernék őket, A templomban és egyéni beszélgetések alkalmával szónban f oly t a pr ppa ga nda . ./. •