MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1988. október. 27.

148. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. X. 27. - Napirend: - 1. Javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladattervre. - 2. Javaslat a pártértekezlet választási eljárást érintő szervezeti kérdéseire, ügyrendjére, valamint a funkcionáló munkabizottságok személyi összetételére. - 3. Tájékoztató a tagkönyvcsere végrehajtásáról és politikai tapasztalatairól.

2.1 Az anyag fő hangsúlya a párt életével, munkájával kapcsolatos tapasztalatok összegzése legyen. Itt kritikus - önkritikus módon szóljunk - a magunk munkájáról /a városi PB, a Végrehajtóbizottság, a munkabizottságok és az apparátus tevékenységéről/, amelyet ugy kellene összegezni, hogy ez egy rendszeres, összességében jó szinvonalu, de nem hibamentes tevékenység. Megitélésem szerint - különösen az utóbbi időben - jellemző az újszerű megoldások keresése is, a külső szervek önállóságának tiszteletben tartása, nem kielégitő viszont a fejlődés a sajátos egri arculat kialakításában, a helyi érdekek képviseletében. Szólnunk kell az alapaszervezeti munkáról, mint a pártélet fő szinteréről, a "döntő láncszemről". Ezügyben is főként a problémákkal és a megoldásra váró feladatokkal kellene foglalkozni. Ilyen tipusu gondok például, mint - a káderhelyzet hiányosságai, főként azon titkárok viszonylag nagy száma, akik nem tudják megfelelő szinvonalon ellátni a feladatokat. - a párttagság aktivitásának fogyatékosságai - a pártdemokrácia, a vitakultúra alacsony szintje - a pártmunka stilusával, hatékonyságával összefüggő problémák /az ügyintéző jelleg, a politizálás szintje/ - a lakóterületi állapotok - a párt erőnlétének hiányosságai, feladatai 3./ A pártélet kérdéseinek elemzése mellett mutassuk be a város és környéke gazdasági helyzetét, a fontosabb népgazdasági ágak, nagyobb termelő-egységek munkáját, a területfejlesztés tapasztalatait és gondjait, az ellátás és életszínvonal néhány fontosabb összefüggését. E vonatkozásban az alapállás az legyen, hogy összességében kiegyensúlyozott és tul nagy feszültségektől mentes a helyzetünk, de messze nem jelenti azt, hogy a népgazdaságtól elvárt fordulat itt bekövetkezett volna. Az ezzel összefüggő okok között kapjanak megfelelő hangsúlyt a magunk munkájának, a gazdálkodó szervezetek tevékenységének problémái és azok a tényezők is, amelyek a népgazdaság működésének zavaraival, az irányitás, szabályozás fogyatékosságaival kapcsolatosak.