MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1988. szeptember. 23.

147. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IX. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1988. június 30-ai, a pártszervezetekkel folytatandó párbeszédre vonatkozó határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 2. Jelentés az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. Javaslat az ideológiai munka fejlesztésének feladataira.

Tapasztalataink szerint az uninformizált munkastílus a jellemző tananyag leadása, kötelező és ajánlott irodalom feldolgozása kiselőadások formájában, illetve jelentések, beszámolók véleményeztetése, felülről jött határozatok adaptálása stb. Mindezek eredményeként a pártmunkában is sokszor háttérbe szorul a vita, a párbeszéd, a politikai-világnézeti állásfoglalás, mérsőklődik a meggyőző munka szerepe. Az ismeretek alkotó hasznosítása is elmarad fejlődésünk jelenlegi követelményeitől, hiszen a hallgatóság jó része csupán szemlélője és nem alakító résztvevője az eseményeknek. Szinte kirekesztettként éli meg a döntések nagy részét és reagálása is ennek megfelelő. Tapasztalataink szerint a hétköznapi élet szintjén szerveződő politikai, ideológiai tudatformálást, a világnézeti nevelő- . munkát nehezíti, hogy korábban biztosnak hitt tételak megkérdőjeleződnek, naponta találkozhatunk a törekvések és lehetőségek, a szavak és tettek konfliktusával, valamint a reformok elhúzódása, az értelmiségi munka leértékelődése miatti kiábrándultsággal, ami a szocialista társadalom jövőjébe vetett hitet gyengíti. Az országos pártértekezletet követően párttagságunk, de a széles közvélemény körében is mind erőteljesebb igényként fogalmazódik meg - a nagyobb nyíltság és nyilvánosság, az érdemibb demokrácia hangsúlyozása mellett - az egyértelműség igénye: joguk van megtudni, akire pedig tartozik köteles elmondani, mi miért van, mit akarunk, mit kell tennünk - fogalmaznak. Ennek megfelelni viszont azzal is jár, hogy a terhek, nehézségek nyílt feltárása, azok növekedéséről való tájékoztatás csökkenti a bizalmat, a tűrőképességet. Közvéleményünk a tájékoztatásban fontos szerepet tulajdonít a különböző hírközlő szerveknek, a sajtónak, melyek tudósításait, hír-hát térinformációit egyre jobbnak ítélik.