MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1987. december. 11.

144. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1987. december 8-i üléséről. - 2. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra. - 3. Különfélék: Fejes János és Erdélyi Dénes fegyelmi ügyéről tájékoztatás.

A nem rubel elszámolású tervek teljesítése a megszokottnál is nagyobb erőfeszítést követel. Mindezek mellett a torvezettet i9 meghaladóan növeli tőkés exportját a Finornszorelvénygyár /óve8 várható 38o-385 millió Ft/, a Mátravidéki Fémmüvek /kb. 357 millió Ft,/a MEFAG, EGERVIN, a KAEV lo sz. Gyára ós az Agria Bútorgyár. A MEZŐGÉP egri gyára - a korábbi években a nagyobb exportőrök közé tartozott - nem rubel elszámolású exportja visszaesett, az NSZK partnerének értókesitósi gondjai miatt. A Parádi. Üveggyár várható teljesítése a tervtől kb. 12 %-kal elmarad, de az előző évit kb. 5 %-kal meghaladja. A konvertibilis deviza, árfolyamok emelkedései a gazdasági egységek árbevételének - és nyereségtortalmának - növekedésén keresztül ösztönzőleg hatottok az export értékesítésre. A rubel elszámolású export alakulása a tervezett felett alakul, 7-3o %-kal meghaladja az előző óv szintjét is. Nagyobb teljesítményt nyújtott a Finomszerelvénygyár, a KAEV lo. sz. Gyára, é9 a VILATI. Elmarod az előző év szintjétől az EGERVIN és a Ruhaipari Szövetkezet. Ellentmondásosnak tűnik, hogy az egységek többsége a tervet meghaladóan teljesített rubel elszámolású exportot annak ellenére, hogy o transzferábilis rubel árfolyam csökkenés és a szocialista export után fizetendő termelési adó ezt nem ösztönözte. Az import anyagok csökkentésében ós kiváltásában ebben az évben kiemelkedő eredmények nem születtek. A legjelentősebbnek mondható import-anyag kiváltást a Mátravidóki Fémmüvek valósította meg, az aerosol szelepek hazai gyártásának kialakításával. A növekvő exportértékesítés és a megfontoltabb importanyag felhasználás következtében területünk gazdaságának az export-import egyenlege I-X. hónap viszonylatában, nem rubel elszámolásban 2 781 ezer $ aktívum, szemben az előző óv nulla körüli egyenlegével. A gazdálkodás eredményesség

e az iparbnn ée az építőiparban várhatóan az előző óv szintjén, vagy azt kismértékbon meghaladóan alakul. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdálkodó egységek az emelkedő anyag ós energia, illetve a bórköltoégeket megfelelően