MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1986. november. 26.

139. ő. e. (6. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. XI. 26. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1986. november 19-ei ülésének határozatairól. - 2. Jelentés az 1986. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről, javaslat az 1987. évi feladatokra.

az épitőanyagiparban csökkenő nyereséggel számolnak. Veszteséges gazdálkodás várható a BUBIV 7.sz. gyáréban. A bélapátfalvi Cementgyár vesztesége a tervezettnél hedvezőbben alakul. A Parádi Üveggyár nyereségének alakulása körül még sok a bizonytalanság. Ha a tsrvezett nyereségüket nem érik el. helyzetük a Jövő évre kritikussá válhat. A mezőgazdasági üzemek várhatóan 80 millió Ft nyereséggel zárják az évet. Ez jelentősen meghaladja az elmúlt óv - rendkívül alacsony 4,1 millió forintját, de a tervezettet nem éri el. Veszteséges gazdálkodásra két termelőszövetkezetben lehet számítani Istenmezejón, ahol saját alapokból rendezni tudják a mintegy 3,5 millió Ft-os veszteséget, ós Bátor, ahol közel 7 millió Ft veszteség várható. A veszteség mindkét helyen döntően az alaptevékenységgel összefüggésben objektív okokra, ós a korábban kialakított termelési szerkezetre vezethető vissza. A foglalkoztatottak száma ebben az évben kismértékben /o,3 0,8 %-kal/ tovább csökken. A létszámcsökkenés ennél nagyobb mértékű a könnyűiparban és az épitőanyagiparban. Ágazati összesítésben szinten maradt a létszám a gépiparban, de az egyes egységek között átrendelődés tapasztalható. /Pl. Csepel Autógyár 3.sz. gyárában, 4,4 %-kal bővült a foglalkoztatottak száma/. Az iparban a termelés növekedése és a foglalkoztatott létszám viszonya a termelékenység emelkedését jelzi. A munkafegyelem javítására, a munkaidő jobb kihasználására a Politikai Bizottság 1986. március 11-i határozatát követően a gazdasági egységek saját intézkedési terveket készítettek. Ebben a munkában kezdeményezőén jártak el a munkahelyi pártszsrvek. Az intézkedések megtételének sürgősségét bizonyltja, hogy a termelőágazatokban a munkaidőalap kihasználása 1985-ben átlagosan már csak 83,1 %-os volt. A készletgazdálkodásban a kószletsknek a termelés növekedésével nem indokolt emelkedése tapasztalható. Ennek okát elsősorban a szerződéses ésszállitási fegyelem lazaságaiban, a gyártók és