MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1985. január. 30.
131. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. I. 30. - Napirend: - 1. Javaslat a városi pártértekezlet beszámolójára, a határozattervezetre és a XIII. pártkongresszus dokumentumaival kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Javaslat az üzemi, községi, intézményi pártbizottságok munkájának minősítésére, a pártbizottsági titkárok személyével kapcsolatos állásfoglalásra. - 3. Indítványok, bejelentések. - 4. Tájékozató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról.
A csökkenés legnagyobb az iparban és az építőiparban, ahol a munkavállalók kZ %-a. dolgozik. Kismértékben nőtt a nem anyagi ágakban dolgozók száma. A megyeszókhelyen mintegy 7.000 bejáró dolgozik . A munkaerő mozgásában,átcsoportosításában a tervidőszak elején élénkülés volt tapasztalható. Az egységen belüli átcsoportosítások lényegesen nagyobb létszámot érintettek, mint a munkahelyek közöttiek. Ezáltal is javul a munkaerő-minősége. E kedvező folyamat a tervidőszak második felére lelassult. A beszámolási időszakban javult a vezetés színvonala , a vezetők felkészültsége, hozzáértése fokozódott. Egyre több vezetőnél tapasztalható a bátrabb kockázatvállalás. Többségének magatartása, életvitele megfelel a szocialista normáknak. Ugyanakkor néhányan visszaéltek a hatalommal, a demokratikus vezetési elveket durván megsértették. Egyesek hatalmukat egyéni haszon szerzésre is felhasználták. Ezektől a vezetőktől az illetékes párt szervek megvonták a bizalmat. A város termelő egységeiben is növekszik az uj vállalkozási formák száma. Az iparban és építőiparban mintegy 300 vállalati gazdasági munkaközösség működik. Az itt dolgozók száma 2.100 fő. Tevékenységük legnagyobb részben vállalati alaptevékenység munkaidő utáni folytatása. Ugyanakkor tevékenységüknek vannak pozitív vonásai is. A vállalatok ezzel a módszerrel a munkaerő megtartását is elősegítik. A gazdaságpolitikai irányító, szervező, ellenőrző munka alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A párttestületek rendszeresen, érdemben foglalkoztak a termelés és termékszerkezet korszerűsítésének feladataival, az export növelés folyamatossá tételével, a város- és környéke ellátásával, a tanácsi és ipari beruházások helyzetével.